Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Franciscy Lajos: Szűz Mária az evangéliumokban, mint jegyes és hitves
— 667 állított ki, melyben, többi közt, imigyen szólílja meg öt: Légy az én .jegyesem, Mózes és az izraeliták intézkedése szerint.1 Hogy pedig Mózes törvénye mikép lógta föl az eljegyzés jogi és erkölcsi természetét, arról Mózes V. könyvének XXII. fejezete kimerítő felvilágosítást nyújt. E fejezet a VI. és IX. parancs ellen elkövetett bűnök- és bűntényekről szól, melyeknek három nemét különbözteti meg. 1. Aki szűz hajadont, naara bethula aser 10 orasa = puellam virginem, quae non desponsata est, megbecstelenít, űzessen a leány atyjának jegyajándék fejében öO ezüst siklust.2 és vegye a leányt feleségül, akit többé el nem bocsáthat magától (28. 29. v.). 2. A házasságtörök, úgy a férfi, mint az asszony, halállal lakóijának. 3. Aki jegyben járó szüzet csábit el, ép úgy bűnhődjék, mint a házasságtörö, köveztessék meg. Köveztessék meg a leány is, ha városban szenvedett erőszakot, ahol segélyért kiálthatott volna. Ha azonban városon kívül, mezön esett áldozatául a csábító fajtalanságának, «semmit se szenvedjen, halálra nem is méltó, mert valamint a tolvaj megtámadja atyjafiát és megöli öt, azonképen szenvedett a leány is.» (26. v.)3 A törvény ezen intézkedéséből, mely a jegyesi hűtlenséget és a hitvesi hűség megszegését egyenlő büntetéssel sújtja, ki- tűnik, hogy a törvény az eljegyzést és a házasságot egyenlő természetű jogi és erkölcsi viszonynak tekintette. Még vilá- gosabbá teszi ezt az eljegyzett leány elcsábítójára kiszabott halálbüntetés megokolása. Köveztessék meg, mivel «megalázta felebarátja feleségét, a ser ana eth eseth re ehu, — quia com- pressit uxorem sui proximi». Erkölcsi rosszaságra nézve is a törvény a jegyesi hűtlenséget és a házasságtörést egyformán minősíti, midőn a halálbüntetés megokolásához hozzáteszi: «és vedd el a gonoszt közöled;» ubi arta hara miggirbekha = et auferes malum ex interiori tuo. Minden bizonynyal e szigorú büntetés és minősítés egészen érthetetlen volna, ha az el1 Seldenus, Uxor Hebraica. Migne-nél: Cursus Scripturae sacrae, Parisiis, 1859. 7. k. 676. 1. ״ Mostani pénz érték szerint körülbelül 81 korona. 8 Ld. M. Fiunk, Die Vermählung Mariä mit Joseph, i. h. 674. s köv. 1.
