Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Franciscy Lajos: Szűz Mária az evangéliumokban, mint jegyes és hitves

663

E nagyfontosságú elvből újabb házasságok folynak.

1. Ha a testi egyesülés és a házasság belső, mellékes czéljait képező többi jogok csak a házasságkötés — azaz a lelki egyesülés — cselekedetének végrehajtása után érvénye- sülhetnek : akkor, aki azon jogok élvezetéről, akár a házasság- kötés elött; akár azután, lemond, nem cselekszik a házasság természete ellen. Első esetben, t. i. a házasságkötés előtt, a lemondásnak ez az értelme : Akarom magamat átadni teljesen hitvestársamnak, s viszont át akarom venni az ö teljes oda- adását. De. ha majd megszerzőm magamnak •a ,jogot lelke és teste felett, ez utóbbi tekintetben nem fogok élni jogommal, és viszont kívánni fogom, hogy ö sem éljen jogával irányom- ban. Második esetben, vagyis a házasságkötés után, a lemondás ezt tartalmazza: A hitvesemmel való lelki egyesülés által a házassági jogok teljes birtokába jutottam, s most, mint e jogok birtokosa (ideiglenesen, vagy örökre), lemondok azok élveze- téröl. Magától értetődik, hogy e lemondásnak, akár az első, akár a második esetet veszszük, kétoldalúnak kell lennie, mivel a házasság is kétoldalú szerződés. Amint kölcsönös meg- egyezéssel szerzik meg a felek a házassági jogokat, úgy csak kölcsönös megegyezéssel mondhatnak le azokról.

2. A másik igazság, melyet a kifejtett elvből levonhatunk, az, hogy az örökös szüzességi fogadalom a házasság lénye- gével nem ellenkezik. E fogadalom a lélek és a test épségének romlatlan megőrzését foglalja magában. Ámde a házasságkötés sem a test, sem a lélek elhervasztását nem kívánja meg. Hogy a testét nem, az nem szorul bizonyításra. Sőt épen az ellenkező dolog, a testi romlatlan ság, kívántatik, ámbár nem föltétlenül, a házasságkötéshez, mivel annál teljesebb a jog- átadás, minél teljesebb a jogtárgy. De a lelki elhervasztást sem követeli meg a házasságkötés. Mert az akaratnyilvánítás azon cselekedete, melylyel a házasságra lépő felek lelkűket és testöket kölcsönösen átadják egymásnak, olyan erkölcsi jelleggel bir aminö erkölcsi jelleget nyom reá a házasság belső természete és a házasulok szándéka. És minthogy a házasságot, — amint fentebb kimutattuk, —- lényegére nézve a lelki egyesülés hozza létre, ahhoz pedig, hogy lelki egység