Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
Ami az államnak a religióhoz való viszonyát illeti, Heget határozottan ellene van, hogy áz állam á vallás alapjára legyen fektetve, vagy a religiónak, vagy az egyháznak alá- rendelve. Az államnak ugyan «kötelessége, hogy a község vallási érdekeit minden lehető előnyben és •oltalmában részé- sítse, sőt mivelhogy a religio a kedély legmélyebb momentu- mainak integruma, övéitől kivétel nélkül követelje, hogy valamely egyházközséghez csatlakozzanak, —- egyébként azon- ban bármelyikhez, mert a tartalomra, amennyiben az a kifejtés tartalmára vonatkozik, az állam ki nem terjeszked- hetik». «Botorság — Hegel szerint — az államot' és a vallást külön térre szorítani akarni és azt hinni, hogy elütő terme- szetök kölcsönös békében meglesz és nem tör ki . közöttük az ellentét és a harcz». A nem szabad religio s a szabad és észszerű állam, meg nem lehet békében egymással. Mind- amellett másrészt készséggel aláírja Hegel, hogy az állam és az egyház tere lényegesen eltérnek egymástól. Szerinte «az egyháznak és az államnak nem szabad igazság. és észszerüség tekintetében tartalmilag egymással ellenkezni, csak a forma dől- gában szabad egymástól különböznie. Azért, ha az egyház a tani- tás terére lép és tana oly objectiv alapelveket hirdet, melyek az erkölcsinek és észszerűnek gondolatára emelkednek, akkor e megnyilatkozásával közvetetlenül az állam terére lép át. Az ö erkölcsre, jogra, törvényre, intézményekre vonatkozó hité- vei és tekintélyével, az ö subjectiv meggyőződésével szemben inkább az állam a tudásnak képviselője, ennek princzipiumá- ban nem marad a tartalom lényegileg az érzés és a hit kere- tében megkövülve, hanem a határozott gondolat alakját ölti föl». Az egyháznak, mint vallási egyesületnek, sajátos tanai az állam körén kívül maradnak. Fenmarad azonban ennek, azon joga, hogy az öntudatos objectió észszerüséget «oly állít- mányok ellenében, melyek az igazság subjectió formájából vannak véve, akár mily biztosíték és tekintély ■védje is külön- ben. érvényre juttassa»,;Hegel szerint mindannak, ami a belső* érzés világából a külső lét körébe átlép, az állam tekintélyé- nek kell magát alávetnie.1 ' , , 1 Hegel. Rechtsphilosophie. Religionsphilosophie. I. .240, s köv. — 18 —
