Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
!9 Aki ebből azt olvassa ki. hogy Hegel eredetileg az államuralom elvéből indul ki, igazságtalan az ö rendszere iránt. Nem tagadható azonban, hogy Hegel rendszerében az egyház és az állam közötti viszonyt illetőleg hiányzik a kellő világosság és a megkülönböztetések juridikus éle, és az is bizonyos, hogy ha az állam eszméjét és feladatát oly széles országúira tereljük, mint Hegel, ha az államot mint az erköl- csiség összességét, az erkölcsi eszme megvalósulását fogjuk fel s az egyes állampolgárok czélját és érdekét egészen az állam czéljába és érdekébe olvasztjuk bele, ha az államot, mint a tudás képviselőjét, mint az öntudatos, objectiv ész- szerűségét kontempláljuk, a vallás subjecti vitásával ellentétbe helyezve, az állami hatalom korláttalan mindenhatóságának dek- larálására és az állam eszméjének apotheosisára jutunk, míg az egyháztól a saját körében való szabad mozgását is meg- tagadjuk. Mert ha az állam, mint az erkölcsök összessége egyenként és együttvéve, az összes életkörök felett közvetet- lenül uralkodik, magától érthető, hogy ä religio vezetése is csak öt illetheti meg.1 Eddig egészen helyes: hogy az állam nem pusztán jogi állam. A közgazdaság művelése, valamint az erkölcsi és szel- lemi érdekek ápolása, az iskolaügy és á művészetek istápo- lása is bele tartoznak az állam feladatába. De az is bizonyos, hogy azért az egyes állampolgárok életczélja és érdekei, vala- mint az államban létező összes községek és testületek az állam eszméjében nem olvadhatnak teljesen föl. Sőt az egyes állampolgárok és corporatiók saját feladataikat hivatva van- nak teljesen valósítani. Kell, hogy saját működési körükben teljesen szabadon mozoghassanak és e szabad közremüködé- sükön épül fel a polgári társadalom egész összessége. Az állam tevékenységének pedig csak a társadalmi élet azon szá- laira szabad és kell kihatnia, amelyek az egészet összetar- tani és amelyek oly érdeket vannak hivatva megvalósítani, amelyek csak egy egységes középpontból intézhetők el, ahol 1 Hammerstein. Kirche und Staat, vom Standpunkte des Rechtes aus Freiburg 1883. 7. — Flor. Riesz. Staat und Kirche. Freiburg 1869. Függel. Nähere Beleucht, der Gegel’schen Staatsidee 219. 2*
