Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
si ו !ind letéve az alap. amelyre az egyház és az állam közötti viszonyt és harmóniát fektetni kell. Az egyház és az állam közötti határvonalak élesebb kör- vonatozására jut Kant, aki különben Rosseau «Control social»- jának nyomaiban jár,1 azáltal, hogy az államot mint kizáró- tagos jogi institutumot fogadja el. Kant szerint az államnak nem szabad az egyház szervezetébe, a vallási és szertartási ügyekbe avatkoznia; de viszont a negatív jogról le nem mond- hat. hogy az egyháznak a közügyekre való, a közbékét zavaró befolyását felügyeletével a kellő határok között tartsa és kor- látolja. Ebből látjuk, hogy az államuralom eszméje, melyet Hobbes legélesebben fejt ki és amely még Spinozánál is eléggé kidomborodik — bár már távolról sem annyira — Thoma- siusnál és Kant philosophiájában már elenyészik. Hegel az állam feladatát, melyet Kant merőben a jog- szerű védelem terére szorított, ismét kiterjeszti és az állam eszméjét sokkal magasabb szempontból fogja fel. De midőn egyrészről az állam eszméjének Kant szerint való, merőben magánjogi felfogása egyoldalúságának hiányait fedezi, az állam eszméjét és az állami kötelmek súlyát magasabb jelentősé- güekké emelvén, másrészről ö maga az ellenkező extremumba s még nagyobb egyoldalúságba esik, — Golther i. m. Beve- zetés, — midőn rendszere oda lyukad ki, hogy az egyesek, az állampolgárok c-zélja és érdeke egészen az állam érdeké- vei olvad össze, ami jó lehetett talán az antik világban, de a modern állam fogalmával sehogysem fér meg, Hegel szerint az állam «az erkölcsiség egésze», «az erkölcsi eszme meg- valósulása», a substantialis akarat megvalósulása», «az ész- szerűség maga», «absolut változhatat.lan önczél, amelyben a szabadság legfőbb jogának birtokába jut», «maga az istenség praesentiája», tehát természetesen Omnipotens is, és mint «Deus praesens», egyszersmind minden jognak forrása. Ezen istenséget «a legfőbb jog illeti meg az egyesekkel szemben kiknek legfőbb kötelmök, hogy tagjai legyenek az államnak». 1 C.záfolatát 1. Theod. Meyer. Grundsätze der Sittlichkeit und des Rechts. 1868. 90. 1. ״Hittudományi Folyóirat• 1892. 2
