Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Engelsz János: Az új-szövetség görög nyelve

214

a־/!^É xifjypoxEp&ű;, xXXá 7vpoí)״j|i.w;, 0.7׳, J ők *xvaxupisovTs; tőv■ ״cXviptúv, áXXx totói vtvóasvoi too to׳.[avíoo. (Az egyházi szolgákat azért, kik közietek vannak, kérem én, egyházi szolga-társatok,, és Krisztus szenvedéseinek tanúja, és az egykoron kijelen- tendö dicsőségnek is részese, legeltessétek az Istennek rátok bízott nyáját, gondot viselvén nem kényszerűségből, hanem szabadakaratból Isten szerint, sem a rút nyereség kedvéért, hanem jószándékból, sem úgy, mint uralkodók örökségén, ha- nem példája lévén a nyájnak szívből.)

Sízaioc — Stza10<7úvy], SixatoCwdai; az igaz: megigazulás; megigazulni keresztény értelemben.

Tim. I. 3, 16. Kai ójAoXoyouuÉvw; y.sva sttí tö ttí; sücsßsia; p.u7׳T7jp10v. rhsó? s^zvspwí}־/) év tcvs’juxti, w<p{)7] áyysXoi;, Ézvjpóy'&y) év értvETív, e7u1(7t£׳jö71 év zóffuu, avEXvjfpthi év (És kérdésen

kívül nagy a egyesség titka, mely kinyilváníttatott a testben, igazoltatott lélek által, láttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányoknak, hitelt nyert a világon, fölvitetett a dicsösségbe.)

Tit. 3, 7. "Iva (kzaiid&ÉvTS; ríj exeívou yáptTs xX7]povójj.o>. ys— v(.j!j.EÍ>x zxt' eXtcíSx Ctd־o; xiwvío'j. (Hogy megigazulvan az ö malasztja által, a remény szerint örökösei legyünk az örök életnek.)

Róm. 2, 13. Oá yáp oí áxpoxTai toO vóu.oo Sixoaoi. rrxpa t<0 rXsto, áXX 0E 7ro0f)Tai toO vóp.00 Six.xtwthrjuovTxi. (Mert nem a törvény hallgatói igazak az Istennél, hanem a törvény cse- lekvöi igazulnak meg.)

Róm. 3, 21. Növi ^e yojpi; vóp.00 Six.xio!7úv7) ikov TSipxvspwTix׳. p1apTupoup.£v1/־ otó toíj vóp.ou xal tőv 7rpo©Y)T0>v. (Most pedig ki- jelentetett, hogy törvény nélkül van az Isten igazsága, mely- röl bizonyságot tesznek a törvény és a próféták.)

Róm. 3, 26. Ev t?í xvoyy too ű-sou, 0דףנ; évSsiav ttJ; Sixxco7׳ÓvY); XUTOO EV T(p V'JV ZX1p<3׳ EÍC TO EÍVXS XÚTOV SlXXIOV XXt StzxioOvtx töv ez TttTTEu; ’17]׳joü. (Melyeket Isten eltűrt, igazsága kitüntetésére a mostani időben, hogy ö igazságos és megiga- zulttá teszi azt, ki Jézus Krisztus hitében van.)

Róm. 8, 33. Tí; syxxXsaEt xxtx ez.Xex.twv ű-eoű ; D-só; ó Sízxiwv; (Ki fogja vádolni az Isten választottait ? Az Isten, ki megigazulttá tesz ?)