Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
minden további habozás nélkül alkalmazkodni képes, ha e viszonyok között az egyház és az állam békében megvan, ha az egyház benső szellemi élete a fennálló törvények között sza- badon tovább fejlődni képes, ebből méltán azt a következtetést vonhatjuk le. hogy amaz alkotmányos szabályok és rendele- tek, amelyek fönnállanak, megállhatnak és nem foglalnak ma- gokban jogsérelmet; ellenben, ha az egyházat a fennálló viszo- nyok benső szellemi életének szabad kifejtésében gátolják, 11a az állami rendelkezések tovább mennek, mint az egyház és az állam közötti viszony kérdésének józan meghatározása megengedné, akkor e rendeletek,és ;jogszabályok a kölcsönös egyetértést és nyugalmat megbolygatják, és csakugyan az egyház benső életébe való beavatkozást képeznek s így jogsérelmet foglal- nak magukban. Szükség van erre hazánkban annál is inkább, inért polgárai nem egy vallás hívei, s mindegyikük félté- kényén őrzi apáitól százados küzdelmek árán szerzett és tör- téneti fejlődés biztosította jogait. A következendökben mindenek előtt az egyház és az állam közötti viszonynak elméletét nyújtjuk, — a hazánkban uralkodó viszonyokra még különös tekintetet.nem fordítva, — amely tulajdonképen csak az újabb időben kezd ily éles־ ala- kot ölteni, minthogy azelőtt a vallási megoszlás alig telte a kérdést szükségessé, lévén sz. István országában a r. kath. kultusz az uralkodó vallás és Magyarország királya apostoli fejedelem, aki a kétféle hatalmat bölcsen össze tudta egyez- tetni. Azután ismertetjük az egyház és az állam közötti viszony történetét hazánkban, amint az nálunk kifejlődött. Erre. épít- jük végül a jalen jogi állapot behatóbb ismertetését, amely alapra azt az 1868. törvényhozás fektette. Elöis mertetés ül azonban az első szakaszban néhány általános megjegyzést kell az egyház és az állam közötti viszonyra vonatkozólag előre- ■bocsújtanunk, hogy az általános szempontokat megjelöljük, amelyek szerint az említett törvényhozást megítéljük. E viszony- nak messszemenö s beható jogbölcseleti s jóg'történelmi fej- tegetéséröl e helyütt természetesen szó sem lehet. Azért is csak néhány kiválóbb mozzanat feltüntetésére kell szorítkoz- mink. annál is inkább, merf későbbi fejtegetésünk folyamán
