Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban

y

többször lesz alkalmunk némely itt felmerülhető kérdésre bővebben megfelelni. E szerint a mü tervrajzát röviden követ- közökben mutatjuk be :

I. szakasz. Az egyház és az állam közötti viszony elmélete. (Hogyan kellene lennie?)

II. szakasz. Az egyház és az állam közötti viszony története hazánkban. (Amint nálunk történetileg kifejlődött.)

III. 'szakasz. Az egyház és az állam közötti viszony kérdése hazánkban a jelenkorban. (Tényleg hogyan -van.?)

Az ókorban szorosan vett egyház és állam közötti viszony- ról szó sem lehetett, mert az egyház, mint külön vallási intéz- meny, mai értelmében még nem létezett. Ellenben igenis akadunk az államnak a valláshoz való viszonyára, és ez a kettőnek tökéletes egybeolvadásában állott. A klasszikus haj- dánkor államaiban, Görögországban és még inkább Rómában, az istenitisztelet kizárólag állami ügy volt, amely az állam lényével a legszorosabban össze volt nőve, és minden irány- ban az állam által lön szabályozva. Ennek ellentétét képezik az öskeleti államok. Ott is tökéletes egység uralkodott ugyan a vallás és az állam között, azonban, míg Görögországban s Rómában a vallás egészen az állam szolgálatában állott, addig a hajdankori Kelet államaiban a theokratia képezte a sza- bályt. Csak a kereszténység föllépte óta lehet tulajdonképen szó az egyházról mint üdvözítő intézetről, mint az állam mellett fennálló külön vallási intézményről — organismusról. Ellentétben az antik világgal, hol a vallás és kultusz lénye- gileg a particularis állammal és népével volt szoros összefüg- gésben és csak arra szorítkozott, úgy, hogy minden államnak saját istenei és saját istentiszteleti ténykedései voltak, a kérész- ténység az embernek Istenhez való viszonyát általános alapra fektette. Tehát csak itt léphetett egy, a társadalmi élettől

I. SZAKASZ.

Az egyház és az állam közötti viszony elmélete.