Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság
nép, hanem a presbyterium végzett. Ekként igyekezett a «spi- ritus privatus» keresztény rendetlenségeinek, amelyek bőven kifejlődve állottak szeme előtt, útját vágni; de hát emberi műnek csak emberi következményei lehetnek; az ö egyháza is Luther egyházának a sorsára került. És így valamennyien. A mondottakból tehát következik tételünk igazsága, hogy a protestánsok felfogása, mely szerint az egyház mint Krisztus intézménye alatt a hívek láthatatlan s csakis Isten előtt ismert egyesülete értendő, egyoldalii s azért tarthatatlan, történelmileg hamis, következményeiben veszedelmes. Krisztus egyházát mint látható társaságot alapította ; a monarchikus szervezetű após- toli testület által annak elüljáróságot adott s ahhoz kötötte a kereszténységet. Látható egyház nélkül vagy azonkívül nincs ke- reszténység. Azért a protestánsra lélekben járó dolog: kérész- ténynek lenni és a protestantismusban maradni akarni! Oly nagy e kettő között a különbség, hogy maga Hart- mann Ede, az «öntudatlan» bölcseletének a megírója is erre a következtetésre jutott (Die Selbstzersetzung des Christhen- thums. X. 1.): «Ha már egyszer egyháznak kell lennie, mely engem — mindegy, bármi módon — czélomhoz vezet: akkor legalább egy nagy hatalmú egyházra vetem tekintetemet és inkább kapaszkodom meg Péter szikláján, mint a számtalan protestáns felekezeti egyházak bármelyikén.» (Folytatása következik.) D11. Dudek János.
