Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Dr. Székely István: A magyar nyelvű Szentírástan tervrajzához

nyokkal való sokféle érintkezése miatt legalkalmasabb arra, hogy a theologiát a világból bejött kezdő theologussal meg- kedveltesse; e czél pedig koczkáztatva van, ha az idegen nyelv szülte nehézség lelohasztja a papnövendék érdeklődését és lelkesedését. Azonkívül a studium biblicum nyelve újabb időben már inkább a német, franczia és angol, mint a latin. Külföldön már szinte feltűnő, ha latin nyelven jelenik meg biblikus munka. S nem is csoda, mikor e szakban, kivált az exegesis terén, igen sok oly dolog fordul elő. melyet csak nagy nehezen lehet latin nyelvre fordítani a műnyelv hiánya miatt. Innen van,hogy Német-. Franczia- és Angolországban ha nem az egész theologia, legalább is a Szentírástan csaknem kivétel nélkül minden theologiai intézetben az anyanyelven adatik elő.

Ily körülmények közt a Szent írástannak magyar nyelven való előadását, mint a viszonyok által parancsolt reformot a theologiai oktatók sikere érdekében hasznosnak, sőt szak- ségesnek tartjuk.

II. Dr. Karsch úr tervének második jellemző vonása a Szentírástan szakainak különválasztása.

Újabb időben nálunk legalább az ó-szövetségi Szentírás- tan ágait nem szokták különválasztani, hanem valamennyit a História sticra-ba beolvasztva adni elő. Pollák, Dankó. Hane- berg, Zschokke e rendszert követik, s kivált Zschokke könv- vének elterjedése népszerűsítette azt nálunk. Ily beosztás mellett a szövegtörténelem és az általános Introductio beveze- t*5 vagy függelék gyanánt szolgál; a régiségtan és a különös Introductio pedig be van szőve a kinyilatkoztatás történetébe.

Vannak e módszernek előnyei és hátrányai. Előnye az, hogy kellő súlyt, sőt, fösúlyt fektet a kinyilatkoztatás történe- netére. s mellőzhetővé teszi azon felesleges paragrafusokat, melyek különálló szakkönyvek mellett annyi időt rabolnak el. A szent történelem tanulmányozása közben szóba kerül- nek a fontosabb szentírási helyek, van alkalom azokat meg- magyarázni és védelmezni. Ámde másrészről tagadhatatlan, hogy ily beosztás mellett az Introductio és a régiségtan hát- térbe szorul, az ismeret nem eléggé rendszeres, s a Szent- írástan áttekintése meg van nehezítve. Nagy ügyesség