Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége
804 számára, mi a tisztjök, ha tovább menendők, a szövetség sa- torát szét kell szedniük és vinniök (Lev. í. 2. kk.); marhát, birkát, kecskét vágni mindig csak a szövetségsátorban szabad és kell áldozat gyanánt, ugyanis a pusztában oly kevés állat volt rendelkezésökre, hogy mind a mondott czélra kellett fordítaniok, hogy másrészt csak nagy ünnepen ölhettek (Lev. 17, 3. k. 6. k. 6. 1. kk. 8, 2. kk.); csak a pusztában a bak alakúnak gondolt ördög vélt tartózkodási helyén érthető a bakok cultusa (Lev. 17. 7.).1 A törvények szövegezése is arra a korra utal bennünket, mikor Mózes Izraelt Egiptomból az arabs pusztán át Kánaán felé vezeti. Hisz minden törvényt Mózesnek tulajdonít s hogy neki Isten nyilatkoztatta ki; sőt némely törvény oly módon személyéhez van fűzve, hogy halála Titán okvetetlenül valahogy másként kellett intézkedni, pl. minden benszülött Jehováé. de a tisztátalan elsöszülöttjét meg kellett váltani és pedig «a te (Mózes) becslésed szerint». Mózes halála után valamely hatósági személy vé■ gezte a becslést. Maga a kinyilatkoztatás és módja össze van forrva Mózes személyével, hivatása, működése Egiptomban és az úton, a sinai törvényhozás említése elég, hogy belássuk, mikép Mózes több, mint a többi próféta. Egy prófétáról sem használtatnak a társalgási nyelvből vett ily szólamok, kifejezések: «Jehovah szemtöl-szembe, szinröl-színre beszéli Mózessel, mint bárki barátjával», sem a nagy fokú bizalmas viszonyt jelző ily ki- fojezések: «ismerlek névszerint», «kegyelmet találtál szemeim (*lőtt», élő szóval (szájról-szájra) beszélnek: ugyanide tartozik a zsidók ismert megkülönböztetése, melyre nagy súlyt fektet- nek, t. i. Mózesnél :רמא ״יי HT = ezt. monda .111., a próféták- nái :הכ רמא ״יי = így szóla Jh. Szóval ez a vizsgálódás egyenesen Mózes személyére vezet. De még pontosabban meghatározhatjuk a kort, illetve a másik határt is megvonhatjuk. Eddig annyit konstatáltunk belső argumentumokból, hogy az Egiptomból való kivándorlás után, még a pusztában keletkezett a Thorah, most hozzá adjuk 4• mielőtt Kánaánt elfoglalták; mert az ígéret földének birtoka 1 Krön. II. 11, lő.
