Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Végh Kálmán: A holtak iránti kegyelet hajdan és most

677

A sír-lapok eleinte a halott feje fölött szélesebbek voltak s lábai felé keskenyedtek; később azonban mind jobban felöl- tötték a szabályos téglány alakot. A sírlapokon az illetőnek vagy «en creux», azaz bevésett alakja s hasonló betűkkel elötüntetett neve, kora, méltósága fordult elő, vagy pedig, mint a XIV. században, a gótstil korában, domborműben lettek mindezek előállítva. Az ilyen sírlapok nem ritkán valódi mübecscsel birnak. A sírlapok föliratai a középkor elején kis betűkből, minusculákból állottak, a XIV. századtól kezdve majusculákból, nagy betűkből formáltattak, s az illető nevén, rangján, szereplési korán kívül a «Requiescant in pace» sza- vakat is tartalmazták. Az egyháziakat papi díszben, a vilá- giakat állásuknak megfelelöleg temették el s természetesen a sírlapok is e szerint alakultak. A főnemesek vánkoson nyugvó feje alatt egy kis zászlócska pihen, melynek nyele az illető jobb oldalához van erősítve; balján kard, lábainál pedig a vitézség symboluma, az oroszlán hever. Ha nő volt a sírban nyugvó, sírlapján a hűséget jelképező eb volt lábaihoz vésve. Hogy a sírlapokat ezeken kívül a nemesi ezímer is ékesítette, fölösleges mondani.

A sírlapok különben nem csupán a templom padozatához, hanem annak oldalaihoz, oszlopaihoz erősítve, támogatva is fordulnak elő.

A sírlapokon kívül az építőművészet arany korában a mennyezetes ravatalok is szokásban voltak, melyek a véső- művészet bámulatra gerjesztő remekei néha. Ez utóbbiak már nem csupán köböl, hanem érczböl is készültek.

Hazánkban Hartvik sz. István márvány koporsójáról, a chronisták Nagy Lajos vörös márvány ravataláról tesznek említést, melyet Kis Károly koronáztatása alkalmával a nagy király özvegye és Mária király könnyek között koszorúztak meg. «En creux» sírlap a számosújvár-németi templomban látható. Dombormű a XIII. századból a nagybányai, a XIV. szá- zadból a pécsi (Demeter pécsi püspöké), továbbá az erdélyi, beszterczei, győri, gyulafehérvári templomokban fordul elő״ Igen szép a Dobó Istváné is Eger várában.

A régi keresztények, midőn hazatértek a sírtól, lakomát