Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Palotay László: A katholikus egyház és a lelkiismereti szabadság

584

melyek az égen összhangzóan mozognak, vagy legyen bár az űrben szétszórva, a legutolsó porszemig, változhatatlan törvényeknek, melyek közt legfőbb a vonzerő, annyira alá van vetve, hogy e törvények alul egy perezre sem vonhatja ki magát.

Tovább haladva, ott találjuk az ásvány-országot, ebben mi sem létezik, melynek akár alakulásában, akár a számtalan okok miatt szenvedett változásában bizonyos törvényei nem volnának.

A mineralogusok egyhangúan állítják: ez az ország a legbölcsebb törvények szerint van rendezve, melyek egymás közt rendszeresítve és egybegyűjtve, az ásvány-tudományt alkotják.

Ha a növényországot tekintjük, itt a törvényszerűség még szembeszököbb. A füvészek, kik az országot századok óta tanulmányozzák, hirdetik: mindegyik faj külön törvényekkel bir. melyek egymással összebonyolódnak, a nélkül, hogy össze- zavarodnának.

Mit mondjunk a kettő felett álló állatországról ? Az állat-, boncz- és egészségtan előadják: minden élő test, legyen bár olyan, hogy azt puszta szemmel nem láthatjuk, az oroszlán- és elefántig, mindegyik rendes, szép, mert oly határozott és bölcs törvények szerint van alkotva és rendezve, melyek e tudomány türelmes művelőit csodálattal töltik el.

Mellőzzük az emberi testet érzékeivel, mennyi törvény- szabta összhangzat van ezekben, hassunk a lélek szentélyébe, s vegyük szemügyre tehetségeit vagy erőit. Nézzük a képzelő tehetséget. Ha van tehetség, mely látszólag minden törvény nélkül szabadjára van hagyva, bizonyára ez. De mindenki előtt tudva van, hogy ez a tehetség is bizonyos változhatat- lan törvényeknek elannyira alá van vetve, hogy ha ezek alul magát kivonja, a bölcsek megrovásában részesül, és esztelen- nek fog neveztetni.

A képzelődés a léleknek mintegy előcsarnoka; ugyan mit találunk a szellemben? Mindenek előtt szemünkbe ötlik az akarat, melynek, mint királynőnek, az emberben minden enge- delmeskedik. A testnek, az érzékeknek és a képzelődésnek