Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Palotay László: A katholikus egyház és a lelkiismereti szabadság

579

E gondolat- és lelkiismeret-szabadságról fog szólni érte- kezésünk, hogy a tévelyek- és előítéletekkel telt elméket fel- világosítsuk. Be fogjuk igazolni, hogy az egyház a lelkiismeret- szabadságnak nem ellensége, sőt pártolója; továbbá a józan ész fényénél megállapítjuk a biztos és változhatatlan szabá- lyokat, melyeknek e nagy hatalom is. a szabadság, alá van vetve; végül kimutatjuk, mit tartanak a gondolat-szabadságról a tudomány; az általános hit és a társadalom. Gzélunk nem más, mint az igazságnak felderítése; előadásunkat érvekkel okadatoljuk, meghagyván elleneinknek a szigorú bírálatot.

I.

Keresztényi szempontból a gondolat- vagy lelkiismereti szabadság, az eszmének és akaratnak szabad alkalmazása ahhoz, amit igaznak és jónak tart, a nélkül, hogy bármely hatalomnak joga volna az akaratot rossz tettekre erőltetni, vagy a személyen erőszakot tenni, hogy legalább külsőleg jelentsen valamely lényt, mely nem lenne más, mint tettetés.1

Ez alapon a katholikus egyház ezt tanítja: az ember tehetséggel bir, melyet a gondolat által fejleszt és érvényesít; ez a tehetség és gondolat egyedül az igaznak ismerete végett van — miként a szem a látás, a fül a hallás, a kezek és a lábak a munka végett — hogy az igazságnak útját az akarat részére kimutassa, minthogy az ész az igazságért és nem a tévelyért van, s azt szlikségképen követni, ezt pedig kerülni tartozik.

Az egyház azonkívül tanítja, hogy 11a az ész gondolatai- val az igazságot akár a természeti, akár a természetfölötti rendben világosan belátja, nincs joga azt megvetni, vagy ta- gadni, hanem tartozik azt elfogadni és cselekedeteit ahhoz alkalmazni; p. 0. hogy én most olvasok, azt senki sem tagad- hatja; e kötelezettség által az egyén nem szűnik meg szabad lenni, épen úgy, mint a szem nem veszti el a szabadságot, ha a világosságot követi. E szerint az ember az igazságot

' Civilt. Catt. Ser. V. vol. VIII. pag. 448.

37*