Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Palotay László: A katholikus egyház és a lelkiismereti szabadság

578

V

majd árulás, majd aljas csel és erőszak által. Nincs kedve- sebb, szebb, kívánatosabb és drágább valami a szabadságnál, mely által az ember magának és tetteinek ura, mintegy Isten- hez hasonló. Az ily szabadsággal biró a Bölcsesség könyve szerint mondja: «Isten is kímélettel vezérel», 12, 18. Bátran mondhatjuk: a szabadság oly nagy dolog, mely az embert míg egyrészről a kétségbeesés örvényébe taszíthatja, másrész- röl Istennek kedves gyermekévé teheti. A szabadsággal ugyanaz történik, mi sok más dologgal, t. i. az általa előidézhető kár csaknem akkora, mint az az előny, melynek szerzője lehet. A szabadság egyike az Istentől reánk árasztott legnagyobb javaknak, mely azonban a legnagyobb rossznak forrásává vál- hátik; az eredmény jó vagy rossz használatától függ.

A tapasztalat mutatja, mennyi az előítélet, rossz értei- mezés és tévely, melyeket a tudatlanság vagy gonoszság a szabadság nevében terjeszt: innen a szomorúbbnál szomorúbb gyakorlati következmények. És ne higyjük. hogy ezek az elő- Ítéletek, rossz értelmezések és tévelyek csak az egyszerű nép- nél volnának feltalálhatok. Nem; az egyszerű nép a sza- badságra vonatkozólag általában ment mindazon tévelyektöl, melyekben nem egy tudományos és kutató elme el van merülve.

A szabadság manap sok embernél a leghatározatlanabb eszme; a szabad embernek eszméjét némelyek abba helyezik, hogy minden törvény alul fel legyen oldva, ami egyik század- ban szabadságnak, a másikban szolgaságnak tartatott. A sza- badság önmagában olyan, mint a nap; egy önmagában, mind- azonáltal több színben tündöklik. Van ugyanis egyéni, gondolati, lelkiismereti, társadalmi, politikai, polgári, kereskedelmi, gazda- sági, sajtói, szólási és istentiszteleti szabadság; és miként a gallyak a tökétől, úgy ezek a gondolat- és lelkiismeret-szabad- ságból származnak.

A gondolat-szabadságnak gyakorlati alkalmazása a lelki- ismeret-szabadság. Ez a szabadság az, mely mindenkitől, mint a kornak vívmánya, a polgáriasodásnak netovábbja, a jogok és a kötelmek legnagyobbika, fennen hirdettetik és magasz- taltatik.