Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Pályázatok
531 magyarázatát, mely szerint a nagy böjt elmúltával e napon kezdődött el ismét a húsevés. Idöjóslati használatát már kara- osonnál megemlítettük. Húsvét másodnapja húsvéthétfőnek vagy öntöző, máskép vízbehányó hétfőnek neveztetik, minthogy a (Nagyszótár sze- rint) a dunántúli kerületet kivéve e napon a férfiak ország- szerte megszokták öntözni a fehér cselédeket rózsavizes üveg- böl vagy a kút vedréből; néhol e szívességet húsvét keddjén a nők visszaszolgálják. Az egyházi év harmadik főrészét a pünkösdi ünnepkör képezi. Nevét pünkösd től vette, mely azon fönséges esemény- nek emlékünnepe, midőn a Szentlélek tüzes nyelvek alakja- ban szállott le az apostolokra. Ez elnevezés a görög pente- costes (50-ik) utánzott alakja s 50-ik napot jelent húsvéttöl számítva. Hajdanában pünköst-nek írták s a protestánsok még manapság is ily alakban használják; azonban sokkal általá- nosabb a pünkösd elnevezés, mert könnyebb kimondani; s és t mindkettő kemény mássalhangzó, míg a kemény s és lágy d nagyon szépen megférnek egymás mellett. Nyelvünkben a piros pünkösd napja is gyakori használatnak örvend s ez elnevezés nézetünk szerint sokkal mélyebb értelmű, mint első hallásra gondolná az ember; emlékeztet t. i. a lángnyelvekben jelent- kezö Szentlélekre, míg a Nagyszótár e kifejezést onnét magya- rázza, hogy ekkortájt nyílnak a rózsák. Nyílnak biz azok ápril végén is. melyre pedig pünkösd sohasem esik. Jám- bor őseink májust pünkösd havának nevezték. Fentartotta magát nyelvünkben a pünkösdi királyság kifejezés is, mely rövid ideig tartó uralmat jelent azon pünkösd három napján több helyt divatozó népszokás értelmében, mely szerint a gyermekek; de különösen a felnőttek e néhány napra magok közül a legderekabhat királyuknak választották. E kifejezéssel kapcsolatban felemlítjük azon érdekes körülményt, hogy jelen- leg uralkodó felséges királyunk koronáztatása 1867-ben ere- detileg pünkösd vasárnapjára volt kitűzve; később azonban a régi történetírók müveiből valahogy kiböngészték a pün- kösdi királyság jelentését s ez okból pünkösd elöböjtjén (akkor jún. 8-án) tartották meg a hazánkra s a fejedelmi házra egy34*
