Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Pályázatok

530

sok szót kölcsönöztek őseink a keresztény fogalmak kife- jezésére, úgy a legtöbb ünnep elnevezése is valamelyik velünk érintkezésben levő nép nyelve után készült. Némelykor egy- szerűen lefordították a latin kifejezést pl. Szűz Mária tisztu- latja (münch. c.) == Purificatio B. M. V. Fehérvasárnap = Dom in Albis. Máriának fel mennybe vétele (u. o.)— Assump- tio B. M. V. Mária születeti (u. 0.) = Nativitas B. M. V. Máskor azonban és legtöbbnyire a német és szláv elnevezé- seket utánozták, mint pl. a kővetkezőkben: Gyertyaszentelő Boldogasszony a régi német Kerzenweihe (ma Lichtmesz) fordítása; húshagyó szlávul mesopostu ; nagyhét a velika nedó/ja, nagyasszony a velika gospoja utánképzése. Ezek közé tartozik a vízkereszt is. A magyar nem fordította a görög elnevezést megjelenésnek, hanem a szláv kifejezést ültette át a szom- szédból nyelvünkbe, mint amely neki érzékelhető voltánál fogva (mivel látta a víz megszentelését) sokkal jobban tét- szett az elvont « Urunk megjelenésen kifejezésnél. A vízkereszt ugyanis nem más, mint a szláv vodokerst. vodokerstje szóknak fordítása.

Ünnepeink második föszakaszát a húsvéti ünnepkör képezi, melynek középpontja húsvét; az öröm és remény, a feltámadás és halhatatlanság szent ünnepe ez, melynek vidám allelujáira feléled az elbágyadt szív mint kikeletkor téli álmából a tér- mészet és a remény örökzöldje terem meg benne mint tavasz- szál a fü réteken s mezőkön. E szót régi nyelvemlékeink a következő alakokban tüntetik elénk: Húsvét (húsvet, hősnél) már a müncheni eódex 63. lapján s általában véve mindazon codexekben előfordul, melyek szentírási részleteket közölnek. Érdekes tudni, hogy valamint Karácson, úgy Húsvét is — elvétve — férfinév gyanánt szerepelt őseinknél. Husevef Erdösi új testamentomában, hol a koráig dívó dunántúli szú- járás a tiszaival (szíp, níz stb) van felcserélve, ily magyaré- zat kíséretében : Husit az húsételről, nem husvit az husvitelriil, awag’ az húsnak elmtisíröl, zsidóul pasha (U T. II. 167). Ugyan- csak nála fordul elő a hűsíti bórán•, tehát ö nem helyeselte a husvétet, hanem a húsétet, ami különben egyre megy. E szó eredete a kér. anyaszentegyház azon régi szokásában leli