Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Pályázatok

rangú az úgynevezett sátoros ünnepekkel.1 Kedvessége mellett bizonyít az is, hogy miként karácson és húsvét, úgy ez is a mysteriumos ünnepek közé tartozott régente, midőn t. i. a főbb ünnepek jelentőségét drámai előadásokkal magyarázták meg; s bizonyosan hazánk több vidékén divatozik még most is nemcsak az úgynevezett betlehemjárás, hanem a Tízkereszti csillaggal való házalás is, az ősrégi szent-ének kísérete mellett: Szép jel és szép csillag, szép napunk támadt! E napon történik az újonnan szentelt vízzel a házak megáldása; e napon szó- kás megjelölni az ajtókat a három szent király, Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűjével (18 G-j-M-j- B 91). Ez ünnep egyházi elnevezése Epiphania — megjelenés, mivel az emberiség Megváltója ez alkalommal fogadta először a pogány nemzetek képviselőinek, a három napkeleti bölcs- nek, hódolatát; továbbá mivel ez ünnep emlékeztet arra, hogy Jézus Krisztus a Jordán vizében megkeresztelkedve, megkezdő nyilvános működését. Ezen kívül még Theophaniának, Testűm liminarium s Bethfania-nak is nevezték, mivel e nap emlék- ünnepe édes Üdvözítőnk első csodatételének, melylyel a vizet borrá változtatta a kánai menyegzőn.

A vízkereszt elnevezés sok fejtörést okozott Hunfalvy Pál- nak, ki a Magyar Nyelvőr II. (1873.) kötetének első füzetében a magyar naptár némely sajátságairól szólva, következő sza- vakkal közli ide vonatkozó töprenkedéseit: «Hová való ez az elnevezés ? Az egyház görögül epiphaniának nevezi ezt az ünnepet, honnan hát a vízkereszt. A keleti egyház szokásaiból való-e ? Kozma Károly liturgikája szerint vízkeresztnek nevez- tetik, mivel a Jordán vize megszenteltetett Jézus Krisztus megkeresztelése által s ez ünnep évfordulóján kelet valamennyi és nyugat sok egyházában a víz a szokásos keresztjelek kisé- rétében megszenteltetik s a lelkészek a lakásokat vízzel kereszt- alakban meghintik.» E találgatásra vonatkozólag azt mond- juk, amit már többször ismételtünk, hogy t. i. valamint igen

1 Sátoros ünnepek alatt valószínűleg oly nagyobb ünnepek érten- dök, melyeken körmenet tartatván, az Oltánszentséget vivő pap sátor (baldachinum) alatt lépdelt.

״Hittudományi Folyóirat * 181)1. ■'>1