Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Pályázatok

526

ünnepe, az ártatlan gyermeki szívek reményeinek és vágyainak középpontja, tavasz a tél közepén, mely a legkedvesebb fát, a karácsonfát termi! S mikor az éjféli mise kezdetén felhangzik a megragadó ének: Krisztus Jézus született, örvendezzünk! mintha a menny békéje szállana harmat gyanánt a szivek közepébe s kiengesztel mindenkit sorsával, feledtet legalább egy-két napra bút, bajt, nyomort és mostoha helyzetet. . . Honnan kerültél hozzánk, te bűbájos szó? A legtöbben azon nézetet vallják, hogy a latin incarnatio, carnatio átalakítása. Azonban e felfogással szemben helyes azon észrevétel, hogy a megtestesülés ünnepe tulajdonképen márcz. 25-ikén Gyű- mölcsoltó Boldogasszony napján ünnepeltetik. S különben is az egyháznak nincs Incarnatio nevű ünnepe.

Schuchardt Hugó a LitteraturUatt für germanische und romanische Philologie ezimü folyóirat 1880. 3-ik számában az oláh craciun-ból (olv. krecsun) származtatja a magyar elneve- zést. Az említett oláh szó szerinte a Christi jejunium-ból volna összevonva, minthogy a karácsont megelőző nap böjttel van összekötve. Nem tekintve azt, hogy e magyarázaton első pilla- natra is felismerhető az eröltetettség; igazat, kell adnunk Asbóth Oszkárnak, ki erre vonatkozólag a következő érdekes nyilat- kozattal felel: «Ha a keresztény élet első kezdetét, az első Örsek székhelyét, az első apátságokat keressük, mind a Dunán túl találjuk. Pedig az ezredik év körül a Dunán túl nem lak- tak oláhok.»

Leghelyesebb azon feltevés, hogy miként nagyon sok más vallási fogalom kifejezésére szükséges szót (lásd Asbóth O.: Szlávság a magyar kér. terminológiában. Nyelvtud. köz- lemények. XVIII. köt. 3. fűz.) a meghódított s már keresztény szlávoktól vett át nemzetünk, a karácson szót is ezektől köl- csönözte. E szó a tótban kracun, a régi oroszban koroconu י alakban fordul elő. Azt hiszem, ez a legtermészetesebb magya- rázat.

Van nagykarácson és kiskarácson s ez utóbbi karácson nyolczadát vagyis a mostani új évet jelenti. Különben a müncheni códexben ez ünnep a latin kifejezés mintájára Úrnak születete néven fordul elő. Régente, még szent László