Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Pályázatok

idejében, ekkor kezdődött nálunk, valamint a szomszéd néme- teknél is az új esztendő. E szó több helynévben is előfordul, milyenek pl. Karácsonfa (Zalában), Karáesonfalva, Karácson- mező, Karácsonszállás, Karácsond. Ez utóbbi érdekes azért, mert a d helvnévképzö szerepel benne, mely annyit jelent mint hely, birtok, mint pl. a következő helynevekben: Deménd (Demjén helye vagy birtoka), Királyd, Nádasd, Velezd, Kövesd, Fügéd, Szöged, Tárd, Füred, Jalkod, Czigánd, Sarud, Ózd, Nyarad, Disznósd, Abád, Szolvád, Somod, Ölved stb. Némely- kor da, de alakban fordul elő pl. Várda, Torda. A Nagyszó- tár azon véleményét, hogy a Gratianus személynév rokon- Ságban van a karácson szóval, csak egyszerű véleménynek tartom. Mint családnév régi időtől kezdve általános haszná- latnak örvendett e kedves jelentésű szó.

E szóval kapcsolatban még azon kérdés merülhet fel, karácsont vagy karácsonyt írjunk-e ? Helyes mind a kettő. Pozson és Pozsony, Moson és Mosony, Sopron és Sopront/, szappan és szappant/, egyformán használatos alakok voltak; manapság azonban a régies Mihál, Káról, Poson helyett inkább a Mihály, Károly. Pozsony alakokat használjuk s így helyes a karácsony s ma általában véve így is írjuk ; azonban a Sopron és szappan szók a karácsont is helyesnek tüntetik fel. A Nagyszótár követ- kezetesen ezt használja s a magam részéről én is ezt párto- lom, mert a karácsony szóban fülem egy kissé soknak tartja a cs és ny (mindkettő kemény inyhang) összetorlódását. Végül megemlítjük még a karácsonra vonatkozó idöjóslatot. mely szerint fehér karácson fekete húsúét és megfordítva: fekete karácson fehér húsúét; vagyis ha karácson sáros, húsvét havas lesz és ellenkezőleg.

Újév, egyházi kifejezés szerint a müncheni codexben Úrnak környékesete napja (Circumcisio Domini), karácson nyol- czada vagy népiesen kiskarácson■, jelenleg jan. elseje, a pol- gári év első napja, míg az egyházi év ádvent első vasárnap- jával veszi kezdetét. Hajdanta azonban a polgári év sem kéz- dödött mindig jan. 1-én. E tekintetben Európa egyes nemze- tei egymástól eltérő szokásnak hódoltak. Csak mellékesen legyen megemlítve, hogy a zsidóknál a szertartási évet Nisan