Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Csicsáky Imre: Dante theologiája
481 E cosi nulla fu di tanta ingiura, Guardando alia persona ehe sofferse, ln ehe era contratta tal natura. Peró d’un atto uscir cose diverse: Ch’a Dio ed a’Giudei piacque una morte : Per lei tremó la terra e il ciel s'aperse.1 A megtestesülés titkát emberi értelem fel nem foghatja, éppen úgy mint a Szent-Háromság titkát sem; csak az érti át, akit az isteni szeretet lángja felvilágosít. Csak az homályos, Isten mért akarta Megváltásunkra ezt a módot éppen ? Testvér, ez okot Isten eltakarta Mindenki elől, akiben az elme A szeretet lángjába nincs forrasztva. Ma, perché Dió volesse, m’é occulto, A nostra redenzion pur questo modo. Questo decreto, frate, sta sepulto Agli occhi di ciascuno, il cui ingegno Nella flamma d’amor non é adulto.1 2 Az Isten Fia megtestesülése az örök szeretetnek müve. Az első ember nem tűrvén a féket, Amelyet önjavára nyert, a vészbe Rántá magával faját, az egészet; E miatt az ember sok század évre Betegen feküdt s födte szörnyű tévely, Amíg le nem szállt az Isten Igéje. Ki a természettel, mely messze tért el Teremtöjétöl, egyesült személyben, Örök szeretetének egy tettével. Per non soffrire alia virtú ehe vuole Freno a suo prode, quell’uom ehe non nacque, Dannando sé, dannö tutta sua prole; Onde l’umana spezie inferma giacque, Giú per secoli molti in grande errore, Fin ch’al Verbo di Dió di scender piacque, 1 Par. VII, 40—48. 2 Par. VII, 56—60. 31 *Hittudományi Folyóirat1891 ־.
