Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

P. Didon: A kritika és a történelem Jézus Krisztus életrajzában

391

Ez a társaság, mely az egyház neve alatt az egész világon elterjedt, mindenkivel közli az evangéliumot, de a magya- rázat jogát fentartja magának. 0 szerzőjük, mert hiszen belőle sarjadztak. Ki ismeri legjobban egy könyv tartalmát? Ugy-e bár az. aki fogalmazta?

Ha ezt az egyszerű, de mégis félreismert igazságot bizo- nyítani kellene, azoknak, kik azt elfelejtik és az evangélium magyarázatában nem tőrödnek az egyházzal és hagyományos tanításával, azt mondanám: ha a holt okmányokat magya- rázni akarjátok, mily módszert követtek ? Iparkodtok vissza- állítani; magatok elé idézni, mintegy feltámasztani a népet, mely- töl erednek, s ha magatok előtt látjátok azt élve nyelvében, erkölcseiben, nézeteiben és történetében, akkor megkisérlitek az okmány olvasását s azt félénken magyarázzátok, mert egy elmúlt művelődés és elenyészett nép történelmi feltámasztása mindig tökéletlen. Az evangéliumok azonban nem holt ok- mányok, ellenkezőleg élő és pedig teljes életerővel fejlődő nép birtoka, oly népé, mely beszél, tanít, szüntelenül magyarázza s olvassa és alkalmazza azokat.

Mily joggal bánunk el velők úgy, mint valami múmia sír- jában talált papyrusszal, vagy valamely elpusztult város irat- tárában felejtett pergamennel?

Ha a Ramses-korabeli egiptomiak visszajönnének a Nílus partjára, azt hiszem, ők volnának írásjegyeik legjobb tolmá- csai: ezt az egyptologusok is minden nehézség nélkül elisme- rik. Mint kritikus és a nélkül, hogy az egyháznak alapítójától nyert csalatkozhatatlan tekintélyére, hogy a hitet fentartsa és magyarázza, hivatkoznám, megkívánom, hogy vele mint élő és gondolkodó társasággal bánjanak, hogy elismerjék képes- ségét. mikép saját könyveit jobban magyarázhatja, mint bárki más.

Ezt a jogot elismerve, helyesnek tartom, hogy ezekre a régiségük daczára élő okmányokra is alkalmazzák azt a rend- szert, mely szerint azokat azon körülmények és ténye- zök közé helyezzük vissza, mely őket szülte s hogy e körül- mények ismeretéből a könyvek megértésére nagy fontosságú adatokat merítsünk.