Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Dr. Engelsz János: Az új-szövetség görög nyelve

152

Megtörtént különben az új-szövetség szent íróival az is, hogy az értelmezők vitték be a görög szövegbe a hebraismu- sokat, melyek eredetileg benne nem voltak: sok visszaélés történt e téren.1

Hogy az új-szövetség görög szövege tényleg hebraizál, kiderül külső (általános) és belső jellegéből.

Szóljunk előbb

B)

Az általános külső hebraizáló jellegről.

A héber (aramaikas) nyelv, általános külső jellege szerint, könnyen-érthetőséf/re törekszik és azért bőbeszédű: ugyanezen törekvés észlelhető az új-szövetség görög nyelvezetén is. 1*. o.

Jelen 20. 11. <ps׳jy»v á0־ -po7׳(ó—ou tivó;. (Elfutni valakinek a színe elöl).

Apóst. Cselek. 15, 23.

ypá׳ps:v Six yiipó; tivóc. (írást küldeni valakinek keze által.)

Általában e körülírások: x־ó Tcpo<Tw7cou, év yzipí, Ő׳.y yzipo; TlVOC stb.

Luk. 1, 63.

130. 1.) mondja: «Általánosan el van ismerve, hogy sz. Lukács irálya tisztább mint a többi szent könyv irálya.» Katóién szerint szent Luká- csőt kitünteti: der rein griechische Sprachcharakter.» (Einleitung 421 1.) Winer, Giintner i. h. szintén úgy nyilatkoznak. Wilke, azonban ellen- kezöleg azt tartja: «Unter den Evangelisten hat die meisten Hebrais- men Lucas, obgleich gemeiniglich gesagt wird. Lucas habe reiner griechisch geschrieben, als seine Mitevangelisten.» E nézetét számos példával indokolni igyekszik és különösen kiemeli: «Man sehe nur seine Zwisc.henbemurkugen in den Erzählungs-stücken, um die sein Evangelium reicher als das Evangelium des Markus ist.» ( Wilke Bibi. Herman. 97. 1.) Azt hiszem Kaulen találta el legjobban, midőn Sz. Lukácsot illetőleg így szól: «Alerdingt ist ist das Buch von man- chen sog. Hebraismen nicht frei, und dieselben sind hier mitunter härter und auffältiger. als bei die übrigen neutestamentlichen Schrift- steilem.» (Einl. 424. 1.)

1 Witter i. h. 36. Giintner (i. h. 73. 1.) Winernek ezen helyét úgy látszik nem jól értette meg.