Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Végh Kálmán: A holtak iránti kegyelet hajdan és most

— 124

nek bemutatott áldozat, mások szerint a halott számára oda tett étel maradéka lenne ez. Ez a tábla ma a britt múzeum bir- tokában van. A sírboltok ürege valóságos családi látogatóhely volt, hová a családtagok gyakran kijöttek s virággal ékesitet- ték a múmiákat és a sírt. Az ismerősök, rokonok meghívták egymást az ilyen ünnepélyre. A sírboltban átölelték a múmiát s véges végig öntözték könnyeikkel a bánkódok.

Néha napján kivették őket a koporsóból s egy oltár mellé tették, hol az illetékes pogány pap tömjént gyújtott meg tisz- teletére, áldozott neki húst, virágot, gyümölcsöt stb; illatos olajjal hintette be s olajat öntött a fejére.

Tovább is folytathatnák még annak a kegyeletnek a leírá- sát, melylyel az egiptomi halottját elhalmozta; de minden mást mellőzve nem állhatom meg, hogy némi következtetése- két ne vonjak le az elmondottakból. Mindenekelőtt a túlvilág- ban s a lélek halhatatlanságában való hitről tanúskodnak az elmondottak. A lélek megjelen Osiris előtt s ez vagy elítéli, vagy fölmagasztalja öt. A lélek számára maradandó hajlékot létesített a múmiázás; a lélek gyakran meglátogatja össze- zsugorodott testét; tehát él a test halála után is. A múmiázás továbbá a test föltámadásában való hit mellett is bizonyít, mert épen a-zért múmiázták, conserválták a testet, hogy föltámadhasson. Végre bizonyít a kegyelet, a halottak iránti ragaszkodás mellett is, s a keresztény szokásokat csíráikban sorra szemlélhetjük azon eljárásban, melyet egiptomiak tanú- sítottak halottaik iránt.

És mindez ezredévekkel ezelőtt történt! Nem azt bizo- nyítja-e ez, hogy: «Die Menschen sind, was die Menschen immer waren», mint Schiller mondja?

3. Hogyan temetkeztek a zsidók ?

ügy Kaldea, mint Egiptom nagy befolyással volt' a zsidó népre, azért miután e két föld temetkezési szokásait és a halottakkal való bánásmódját megismertettük, áttérhetünk a választott nép ebbeli szokásaira is.

Ha tiszta képet akarunk szerezni magunknak a zsidók