Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Dr. Székely István: A szent-könyvek sugalmazásáról

Képzeljük már most, hogy előáll egy ember, ki magát Isten küldöttjének adja ki. tanítását pedig Isten tanításának vallja, s többi közt azt is állítja, hogy a könyvek, melyeket az ö tolla írt, Isten müvei, tehát sugalmazol tak. Merész állítás s az emberiség "joggal kéri elő a bizonyítékokat, és pedig mi- nél csodálatosabb az állítás, annál nagyobb bizonyítékokat. Az előadott tan magasztossága, az isteni követ feddhetetlen élete bizonyára magok is valószínűvé teszik, hogy a tanú nem em- béri, s az ember, ki azt isteninek vallja, nem hazudik. De ez csak valószínűség, s távolról sem az a csalhatatlan bizonyos- ság, melyre ily roppant fontosságú kérdésben szükség van. Ily bizonyosságot csak maga Isten nyújthat. De hogyan, az a kérdés. Megszólaljon Isten? Megtehetfié: sokan bizonyára hin- nének szavának, de sokan káprázatnak tartanák. Megjelenjen testben, hogy tanúskodjék? Ki hinné el, hogy a testi lény? melyet lát, Isten? Leírja tanúbizonyságát? Hogyan győzné meg az embereket arról, hogy a bizonyság igéit ö maga írta? Nincs tehát más hátra, mint félreismerhetetlen tulajdonságait kinyilatkoztatni, egyszerű, mindenki által érthető, könnyen fel- ismerhető, félre nem magyarázható tényekben, s ilyenek a csodák és a jövendölések.

Miként csodát csak Isten tehet, úgy Isten a csodát csak valódi követének hitelesítéséül teheti. Ha Isten oly ember ér- dekében tenne csodát, kinek szavaiért vagy tetteiért kezessé- get vállalni nem akar, akkor saját igazságával jutna ellenke- zésbe, s az emberi [nemet a lehető legfontosabb ügyben : a vallás dolgában tévedésbe vezetné, amit gondolni is képtelenség.

Már most a szent-könyvek szerzői részint maguk isteni küldöttek voltak, részint isteni küldöttek tettek tanúbizonysá- got a szent-könyvek sugalmazottságáról. Mivel pedig mindezek isteni küldetésüket, tehát a szent-könyvek sugalmazása mellett t;tf tanúbizonyságukat is csodákkal és jövendölésekkel erösí- tették meg, világos hogy itt tulajdonképen maga Isten tanús- kodott a szent-könyvek sugalmazottságáról, s azokra, valamint a bennök foglalt tanokra rá nyomta hamisítatlan isteni pecsétjét.

Az isteni követ kortársai a csoda tetteket és a beteljese- dett jövendöléseket szemükkel látván (történeti igazság), be