Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Dr. Székely István: A szent-könyvek sugalmazásáról
9:3 Azt a hittudományi tévedést, mely a természetfölötti ren- elet, tehát az ember természetfölötti czélját és e czélnak tér- mészetfölütti eszközeit (a kinyilatkoztatást és a mulasztót) tagadja, észehiségnek, rationalismusnak nevezzük, mert vallás dolgában egyedüli ismeretforrásnak tartja az észt. Natu- ralismusnak is nevezték régebben, vagyis természetelviség- nek, mivel csak a természetes vallási és erkölcsi rendet ismeri el. Természetes, hogy azok. kik tagadják a személyes Isten létét — mint az anyagelviek és a pantheisták — sőt azok is. kik a személyes Isten tétét elismerik, de működését a terem- tésre szorítják — mint a deisták —, ezen bölcseleti tévedéseik következményeikép tagadják a természetfölötti vallási és erköl- esi rend létét is. Ha nem létezik más az anyagon kívül, miként az anyag- elviség állítja: vagy ha Isten csak a világ lelke, vagy épen maga a világ,- az absolutum, mely az emberben ébred öntudatra — miként a pantheismus állítja; vagy ha a személyes Isten a világ megteremtése után nyugalomba vonult s többé a világra be nem folyhat, miként a deismus állítja : akkor nagyon tér- mészetes, hogy Isten az emberrel viszonyba nem léphet, az emberhez nem szólhat, neki törvényt nem adhat, czélt ki nem tűzhet, boldogságot nem ígérhet. Ha tehát valaki a bölcselet- ben anyagelvi. pantheista vagy deista, akkor a theologiában szükségképen rationalista. Azonban a józan ész sohasem képes meggyőződni arról, hogy az anyag gondolkodik, érez és akar, hogy a világ ok nélkül van, hogy a világ rendje és ezélszerüsége vakeset szüle- menye, hogy a folyton függő és változó világ örök és absolut lény. Azért a józan ész örökre tiltakozni fog az anyagelviség és a pantheismus ellen egyaránt. Ép úgy nem fogja a józan ész soha megérteni, hogy ha Isten teremtett, miért nem tud a világra a teremtés után többé befolyást gyakorolni s egy- általában mire való a deismus világon kívüli Istene. Ezen és sok más okból, melyeket kifejteni a bölcselet feladata, az anyagelviség, a pantheismus és a deismus, valamint az ezekre támaszkodó rationalismus mindig önkényes és észellenes ma-
