Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete

— 670 —

Az egyházi beszéd történelme nemcsak a setét tévédé- seket jegyezte fel. hanem üde virányokra is vezeti az olvasót. Nyomról nyomra kimutatja, miként vívta ki magának az 1654-ben pappá szentelt Bossuet hét évi folytonos tanulás, elmélkedés, a sz. Atyák, de legkivált sz. Ágoston tanulnia- nyozása és utánzása által 1661. évben a «de Meaux-i sas» dicsnevet.

A kezdő szónok első sz. beszédeinek tervezete bonyo- lult, kidolgozása terjengő, telve idézetekkel, ez által az egész beszéd oly hosszas lön. hogy az unalmasság határait érinti: nvelvezete is tökéletlen, a népszerű részletek nincsenek tá- vol a triviálistól.

Nyomtatásban megjelent sz. beszédein ma is észrevehető miként lett a beszéd tervezete lassankint világossá és egy- szérűvé: miként korlátozta jobban és jobban hatalmas kép- zelötehetségét. miáltal a beszéd rövidebb lett. az irály pedig mindig határozottabbá, tömörebbé s benne a népszerű ne- mesen egyszerűvé.

Mily fáradságos, lankadatlan tanulmány által művelte ki magát azzá, a mi, azt még jobban feltünteti, ha e nagy tehet- séget szellemi műhelyében felkeressük, munkálkodási mód- j át figyelemmel kisérjük, fenmaradt kéziratainak tanulságait vizsgáljuk. E kéziratok futólagos áttekintése mutatja, hogy Bossuet mint kezdő szónok, a fogalmazó papír egész lapját tele írja. a sorok siető kéz nyomait viselik magukon. Később a fogalmazó papír keskeny szélét üresen hagyja; ismét ké- söbben két részre hajtja fogalmazó papirosát, a kisebb ré- szén fogalmaz, a nagyobb felét pedig későbbi javításokra tartja fen.1 E nagy szónok eljárása sokkal tanulságosabb sok hosszú értekezésnél.

Az ellenvetések sorozatát a következővel zárjuk be: Sokan elutasítják a rhetorikát, mondván : Semmi czifraság. semmi sallang nem kell. az egyházi beszéd legyen egyszerű.

Igen helyesen 1 ámde az egyszerűség a legnagyobb mű- vészét, ezt vallja maga a rhetorika is: Si qua ars est

1 Longhaye: La Predication, 191. 1.