Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete

— 662 —

s a beszéd lehet azután száraz és egyhangú elősorolása Isten szavának. Már sz. Ágoston megjegyzi:1 Némelyek úgy un- dórodnak az igazságtól, ha nincs kellemes módon előadva, mint sokan a szükséges ételtől, ha nincs fűszerezve; a hall- gató tetszésének megnyerését tehát nem szabad egészen el- mellőzni. Mások megértik az igazságot, ennek előadásán örülnek is, de szívok kemény, vonakodnak azt teljesíteni, mi eléjük adatik: ezeket indulatgerjesztés által kell megnyerni és meggyőzni. A beszéd kellemeit az emberek annyira sze- rétik és keresik, hogy annak kedvéért még rossz tárgyú be- szédeket is szívesen hallgatnak, rossz irányú könyveket is örömmel olvasnak. Más helyen 1 2 így szól: A lelket a szeretet vonzza; diót mutatunk a gyermeknek s ez vonzza öt, s a hova fut, a szeretet hajtja oda; ha tehát földi dolgokban oda siet az ember, a hova a szeretet hajtja, trahit sua quemque voluptas,3 így van ez a lelkiekben is.

A gyönyörködtetés azonban nem czélja az egyházi beszéd- nek. hanem csak eszköz, hogy gyönyörűséget okozzon azon igazság végrehajtása, melynek kifejtése örömet idézett elő.-1

A jó és igaz iránt való érzéken kívül van az emberben még érzék a szép iránt is, Isten kegyelmének eszközével, a beszéddel, a szép érzéket is kell foglalkoztatnunk és meg- nyernünk, mert Isten az egész embert magának kívánja. Az egész embert pedig csak úgy lehet az Isten számára meg- nyerni, 11a az Isten jó és igaz szavát a rhetorika szépségeivel is felruházzuk.

4. Az egyházi szónok Isten példáját és útmutatását kö- veti, midőn a jót és igazat jól, igazán és szépen adja elő. A világ is önmagában véve jó és czélszerü; a jól és czélszerüen rendezett világ Isten jóságát és bölcsességet hirdeti: mert a mi benne láthatatlan, úgymint őrükké való ereje és Istensége, a világ teremtésétől fogva munkáiból megismerhető és

1 In Ioann. Tract. 26.

2 De doctrina Christiana 4.

8 Virg. Eel. 2.

* Sz. Ágost. Enarr. in Ps. 118.