Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete

Midőn továbbá munkája folyamán egyházi szónokokat ismertet s szónoklati remekeket közöl és ajánl, honnan veszi ezeket ? Az egyházi szónoklat azon korából, midőn a rheto- rika az egyházi beszédben alkalmazást talált, és azon mii- vekért lelkesedik, melyek minden jól kimért mondatán rajta van a rhetorikai művésziesség pecsétje. Aranyszájú sz. János, sz. Ágoston a régibb korból, Bossuet, Fénelon, Bourdaloue az újabbak közül.

Tovább menve, midőn az egyházi beszéd alakjáról ér- tekezik, nemcsak feltétlenül elfogadja, ajánlja és tanítja an- nak klasszikus alakjait: sermo, homilia, panegyris, catechesis ; hanem minden egyes beszéd-alaknak belső szervezetét a leg- pontosabb részletezéssel és hűséggel fejti ki. tanítja és ajánlja.

Még ridegebben zárkózik el elvileg P. Longhaye a kiás- szikus rhetorikától. Az egyházi szónoklatra való előkészület- nél ö is elégségesnek mondja az elme és a szív tudományos és mély vallásos kiképzését. Érzi azonban, hogy midőn ezt az elvet felállította, még nem adott sem elegendő elméleti oktatást, sem gyakorlati utasítást a katholikus egyházi szó- noklatra nézve. A szabályok mellőzésével sorra veszi az egyház-szónoklati remekeket, kezdve a prófétákon, folytatva Jézuson és az apostolokon. Midőn ezeket egyház-szónoklati szempontból elemzi, minden szavában elárulja, hogy ö maga jártas a rhetorika törvényének ismeretében, mert biztos szem- mel figyelmezteti olvasóját a próféták, Jézus és az apostolok beszédeinek szónoki szempontból figyelemre méltó helyeire, ügyes kézzel csoportosítja a Szentírásban bőven előforduló, de szétszórt szónoklati remekeket.

Az apostolok közöl hosszasan foglalkozik sz. Pállal, mint a kinek beszédei és levelei a szónoki érvelés, az érvcsoportosítás, a feltalálás és a jellemzés mesterművei. Tudja és ki is festi, hogy a prófétákban és az apostolokban az inspiratio nem sem- misíti meg az inspiráltnak természettől vett ajándékait, sem a tu- domány által szerzett képességeit. De ennek folyományát le nem vonja, be nem ismeri, pedig közel állana hozzá, mert az a kérdés támad, hogy az apostolok közül miért keltik fel épen a tudó- ■ mányosan képzett sz. Pál beszédei és levelei szónoki szem42*

— 659 —