Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Demkó György: A papok végrendelkezési joga
630 — nyokban részesíttettek, vámokat is szedhettek, adómentessé- get is élveztek. És mert ennek következtében a püspöki javadalmak földbirtokaikban és világi jogaikban gazdagabbak lőnek: természetes következménye lett a dolognak, hogy az összes egyházi javak és az azok fölötti végrendelkezés a vi- lági bíróságok joghatósága alá vonatott, hol azután a világi törvények szerint bíráltattak el, s ezzel az egyházi vagyon fölötti szabad végrendelkezési jog teljes érvényre emelke- dett. Ez a magyarázata aztán annak a dolognak, hogy az ekkori német zsinatok miért veszik oltalmukba a papok szabad végrendelkezési jogát és a régi egyházi törvényeket, melyek a papoktól a szabad végrendelkezési jogot megtagad- ják, alig említik többé, vagy egészen agyonhallgatják. Lás- sunk belölök néhányat. Az 1225-ben tartott német zsinat arról panaszko- dik, hogy a papság a szokás útján szerzett szabad vég- rendelkezési joggal visszaél, a mennyiben egyházi javadal- maiból gyűjtött vagyonát többnyire a concubinákra hagyja. E visszaélést kárhoztatva a kővetkező szigorú tilalmat hozta annak meggátlására: «Prohibemus, ne de caetero clerici, gratia testandi abutentes, quum de rebus ecclesiae nullum pos- sint condere testamentum, fructus beneficiorum ecclesiasti- corum spuriis vei concubinis dimittant.» Meg ne ütközzünk azon, hogy a zsinat idézett tilalmában mondja, hogy a papok «de rebus eeclesiae» nem végrendelkezhetnek. Ezzel csak azt akarja mondani, hogy de jure nem tehetik azt. Hogy azon- ban mégis tehetik, az csak kegy. A zsinat ezzel csak azt akarja megértetni a papokkal, hogy mily botrányos vissza- élést követnek el, mikor az egyház czímén szerzett vágyó- nukat a concubináknak hagyományozzák. Különben más német zsinatok ugyanezen időből világosan elismerik a pa- pok szabad végrendelkezési jogát. így az 1206-ban kölni zsinat világosan elismeri, hogy minden papnak szabad: «de bonis suis et in vita et in morte testamentum facéré et de rebus suis disponere per se vel per alios.» Ámbár az 1800- ban tartott kölni zsinat excommunicatio terhe alatt tiltja a papoknak, hogy az egyház czímén szerzett vagyont spurius
