Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Dudek János: Lessing bölcs

561

Sajátszerü egy harczi modor az ezeknél a toleránsak- nál. Én egyszerűen jellemtelenségnek nevezem azt, a mit Náthánból lehet tanulni.

Fö czélzata a deismus, mint kinyilatkoztatást nem ismerő vallásnak a dicsőítése, tehát a szabadkömívesek vallása; egyet akar, tehát pártember, a mi mellett a zsidóságnak dicsőítése vonul végig á művön. Ez a czél olvasható minden lapjáról. Zichy azt mondja, hogy Lessing a szeretet vallását hirdeti.

De ez oly határozott dolog, mint midőn én a katholicis- must védem s minden mást nyílt szóval tévelvnek bélyegzek. Mit tesz Lessing?

0 is nyíltan és rettenthetetlenül a deismust hirdeti, mint egyedüli igazságot, e mellett dobálódzik a «türelem» szóval, a kereszténységét türelmetlennek bélyegzi; de a mellett, a hol csak lehet, a kereszténység tanait a sárga földig tiporja, és a deismus egyedüli diadalát hirdeti minden kinyilatkozta- tott vallás felett. Csak sajnálkozni lehetne az emberek felett, 11a Scherrnek a jövendölése bekövetkeznék, a ki nagy iro- dalomtörténeti müvében Lessinget jellemezve hirdeti, hogy megjön az idő, midőn a három gyűrűről szóló mese (talán az egész Náthán inkább) nagy szerepet fog játszani a német paedagogiában. Az lenne még csak a paedagogia!

Ennek a furcsa tolerantiának az illusztrálására, de meg abból a czélból is', hogy a szabadkömívesek gondolkozását a kereszténységről részletesebben is megismerjük, összeállítok a Náthánból néhány érdekesebb tételt, a melyekben bölcsessé- gét önti a kereszténységre.

1. Mi a kereszténység? Babona, vakhit, egy név csupán, így mondatja azt el Lessing a szultán nővérével, Szitahhal:

Te a keresztyén fajt nem ismered (Szaladin),

S nem akarnád ismerni: ö keresztény S nem ember, arra büszke; babonája Közé 11a még kis emberszeretet Maradt fűszernek alapítójától.

Azt neon azért fogadja el. mivel jó,

De mert Krisztus tanító vagy tévé,

«Hittudománxfi Folyóirat. 1890.

36