Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Kiss János: Ázsia világossága és a világ világossága

Henry S. Olcott ezredes 1881-ben buddhista kátét adott ki. melyet a sripadai buddhista főpappal. H. Sumangalával jóváhagyatott s mely azután németben is megjelent ily ezím alatt: «Ein Buddhistischer Katechismus, nach dem Kanon der Kirche des südlichen Indiens.» Ez a káté a buddhismust mint egyetlen észszerű s a tudomány mai állásával összhangzó vallást ismerteti s mellette a kereszténységet, mint észszerűden és gyarló találmányt minduntalan gyalázza. Sajnálatos, hogy ez a káté Európában legalább ötezer példányban elterjedt.

De még ez sem volt elég Buddha tanának népszerű- sítésére. Braunschweigban 1888-ban Subhádrn BicJcshu szerzői névvel egy másik káté is megjelent ily czím alatt: «Buddhis- tischer Katechismus zur Einführung in die Lehre des Buddha Gautama.» Ennek szerzője a buddhismust «az igazság élő. még ma is tisztán és mocsoktalanul csergedezö forrásának» nevezi, mely miután keletről nyugatra átjutott, itt győzelmesen fog terjeszkedni, hogy általános jóllétet, üdvöt és szabadulást teremjen.1 Majd ily jóslatszerű nyilatkozatot tesz : «Ez a tiszta tan lesz Európában a jövő vallása s az európai népek szellemi irányában és világnézetében oly átalakulást hoz létre, a milyen a kereszténység óta még nem volt. 1 2 3

A «Pall-Mall Gazette» 1888. április 13-iki számában Thomson költő így magasztalja a buddhismust: «A tiszeletre- méltó, a fenséges, a kegyes, gyengéd, titokzatos, mélységes és magasztosan mennyei buddhismus!» *

Es hogy a modern észelvüek. a tudomány állítólagos fenkölt. előítéletet mellőző harezosai annál bátrabban foglal- janak állást a buddhismus mellett, a kereszténység mellőzésével, Haeckel Ernő Ceylonban kijelenti, hogy az ö nézete szerint

1 Az előszóban.

a 36. old.

3 «Buddhism, the venerable, the august, the benign, so tender, so mystic, so profound, so solemnly supernal !» A «The poetry of Pessi- mism, a pesszimismus költészete» czímü ezikkben, Schopenhauer szii- Másnapjának 20-ik évfordulója alkalmával. Idézve O'Mahony ily czímü értekezésében: «Az apriorikus összetevő ítéletekről.» L. «Bölcseleti Folyóirat» 1889, 24! s köv. old.- 51 4*