Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége
'יז*יי lépés a tagadás útján. Ez az első lépés maga után vonta a másodikat, t. i. a a természetfeletti tagadását (csoda), mert ellenkezik a tapasztalással. Ámde az írásban csodás elbeszé- lések vannak, hogy egyeztethetők meg ezek a történeti hite- lességgel? Az igazság követeli, így Eichorn 1752—1807.,hogy a zsidókkal ép úgy bánjunk, mint a többi népekkel; nincs inspiratio, a szent-könyvek ép olyanok, mint a profán-könyvek. Jóllehet a bibliában vannak csodák elbeszélve, mégis törté- netileg hiteles; írói nem csalók, hanem mi értettük őket rosszul: kortársaik eszméihez és beszédmodorához alkalmaz- kodtak (accomodatio); tehát a csodás elbeszéléseket történeti úton magyarázza s az új-szövetséget nem bolygatja. De már tanítványai azt hangoztatják, hogy «nincs szükségünk cső- dákra, hogy higyjünk a kereszténységben». A legnevezetesebb köztük Paulus 1761—1850. Ö formulázza és adja a definitio ma is elfogadott alakját a rationalismus 2-dik alapdogmájá- nak, a csoda tagadásának: Isten hatalma, jósága és bölcses- sége nem a természeti törvények felfüggesztése, hanem közön- séges rendje szerint nyilatkozik. Minden természetes Krisztus Urunk életében, csak az elbeszélő, a történetíró, vagy az értelmező fogta fel tévesen. Tehát itt a csodás elbeszélések lélektani úton magyarázvák. E magyarázat téves volta kézzel fogható, mint maga Strausz mondja; mégis mivel könnyen alkalmazható, oly csábító, hogy páratlan lelkesedéssel fogad- ják (Schiller), még mikor már hazájában lejárta volt magát, akkor is még egyszer felújítja Renan. A következő lépést Strausz Dávid teszi meg. Ennek az em- bernek, a ki legerősebben zúdította fel a vallásos kedélyeket, neve az egyháztörténetben a legelsők közé tartozik a kérész- ténység halálos ellenségei közt; benne van mintegy meg- személyesülve a .Szentírás elleni irtóháború, valamennyi ellen- ség csak az ö visszhangja, ö az összes támadók fegyvertára Eddig sorra letagadták a kinyilatkoztatást, az inspiratiót, a természetfölöttit, csak a biblia történeti hitelessége van még hátra, ezt Strausz veti el. Az írásban csodák vannak említve, mi ennek magyarázata ? Hogy az illető mü nem hiteles, nem történeti, ez Strausz felelete. Ha az ingát egyik oldalon nagyon
