Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Irodalmi értesítő

— 441 —

ezélra egyesül. Ily esetben a hatás nem lehet nagyobb, mint a magasabb rendű ok, azonban fölötte áll az alacsonyabb oknak; tehát ehhez viszonyítva csoda, mert felülmúlja az alacsonyabb ok erejét. Pl. kőszén, vas, víz és tűz magukra hagyatva sohasem tudnának létrehozni egy villamos lámpát. Ez a lámpa tehát csoda,tekintettel azon anyagi erőkre: de nemviszo- nyitva az emberhez, mint a ki egy közös czélra egyesíti. A mit a szellemek az állati vagy az emberi természet vezetése által létrehozhatnak, magasabbrendü, mint a mit az ember vagy az alatta álló lények tenni képesek: az tehát természet- és emberfölötti tünemény, s így az emberhez vagy az alatta levő lényekhez viszonyítva csoda. Az emberek és az angya- lók bármely tüneményt csak úgy hozhatnak létre, ha az anyagi erőket működésbe hozzák. Ennek oka a következő. Egy csodás mü közvetetlen létrehozása annyi, mint egy lény teremtése. Mert minden más működés részben a visszaha- tásból ered, melyet a lény az ok hatására gyakorol. Csak Isten képes lényeket létrehozni; ez az ö teremtöi hatalma. De ez oly tulajdonság, melyet Isten nem közölhet a te- remtményekkel.

Ha tehát oly jelenségekkel találkozunk, melyek élőidé- zésére nyilván teremtő hatalom volt szükséges: akkor két- ségtelen, hogy a kérdéses jelenség Isten közvetetlen müve s ezért igazi és általunk megismerhető csoda.

A csoda lehetősége.

Erre nézve elég volna mondani: «Isten mindenre képes, tehát csodát is művelhet.» De hogy oly bizonyítékot hozzunk fel, melyet a bölcselők sem utasíthatnak vissza, azt mond- juk : «Történtek csodák, ennélfogva a csoda lehetséges.»

Tudományosan ki van már mutatva, hogy hosszú időn át a földön csak az ásványország létezett. Nem kevésbbé biztos az, hogy az élet nem származhatott pusztán a szer- vetlen világból, hanem létrehozására nem kevesebbre, mint teremtő tényre volt szükség; mivel az életerő egészen pá-