Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Babik József: Egyház, szentegyház, anyaszentegyház

két templommal bírhatott s e megoszlástól nyerhette mostani nevét. E felfogásom mellett szól a fél szónak eredeti jelen- tése t. i. két egyenlő részre osztott egésznek egyik része. Ezzel kapcsolatban ötlik eszembe, hogy néhány év óta Fél- egyháza templomi szempontból csakugyan meg van felezve, a mennyiben két plébániára osztatott fel az alföldnek e népes városa.

Fülöpegyháza Biharmegyében. Valószínűleg szent Fülöp tiszteletére volt felszentelve temploma.

Kerekegyháza Békés-, Biharmegyében s a Kiskunságban. Alighanem kerek, gömbölyű templomuktól nyerték elnevezé- sokét.

Kétegyháza Békésmegyében. Két temploma lehetett s par excellence nevezték el Kétegyházának. mert a régi időben párját ritkító dolog volt, hogy egy helység nem is egy, hanem két templommal birt.

Kövesegyházad Biharmegyében. Valószínűleg onnét nevez- ték el, mer köböl épült temploma volt, megkülönböztetésül a legnagyobb részt vályogból épített templomokkal szemben.

Németegyháza Fejérmegyében a németajkúak temploma lehetett.

Nyáregyháza (Pestmegyében), Nyíregyháza (Szabolcsban), Szegegyháza (Borsodban), Tövisegyháza (Aradmegyében), ma- napság már alig-alig megmagyarázható helynevek.

Szent,■Lászlóegyháza Zalában. Szent László tiszteletére volt szentelve temploma.

Székegyháza Csanádmegyében valamikor a csanádi püs- pök székhelye lehetett.

Vörösegyháza, Pest-, Békés-, Csongrádmegyékben s Er- délyben elnevezést vörös színre mázolt templomától vehette, mint Fehéregyháza a meszeléstől.

Míg az itt felsorolt helynevek többé-kevésbbé jellemző világításba helyezik templomaik külsö-belsö alakját: addig számos oly helynévvel találkozunk földiratunkban, melyek az egyháza,s jelzőt bírván előtagul, nem akarnak egyebet kife- jezni, mint azt. hogy templomos helyek voltak. Ilyenek: 1

1 Oláhul Szeh'stye.