Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Babik József: Egyház, szentegyház, anyaszentegyház

— 426 —

gyűlés azon határozata, mely szerint a templomtól messze fekvő helységekből legalább néhány hívőnek meg kellett ,jelenniük az isteni szolgálaton, kik kötelesek voltak három kenyeret s egy gyertyát vinni magukkal. E kegyeletes szokás még manapság sem enyészett el egészen. Palócz káplán ko- romban kellemesen lepett meg a jámbor hívek azon cseleke- dete, hogy halottak napján kosárszámra hordták a frissen sült czipókat a templom tornáezában összegyűlt szegények részére (némelyik még ázalékot vagyis főzeléket: babot, bor- sót, lencsét stb. is mellékelt a czipóhoz); s hogy sok faluban még most is a buzgó nép látja el a templomot gyertyával, tudvalevő dolog. Különben nézetem szerint a szabolcsi zsinat említett rendelete az első keresztények szeretetteljes agapé- jának. atyafiságos szeretetlakomájának hagyományos után- zását eleveníti fel emlékezetünkben. Hanem bocsánat e ki- térésért 1 Azt akartam mondani, hogy azok a helyek, melyek így vagy úgy az egyház szóval vannak összerokonítva, mindenesetre nagyobb, kiválóbb s előkelő helyek lehettek annak idejében, A Cznczor-Fogarassy-féle Nagyszótár nyomán haladva, érdé- mesnek tartok egvet-kettöt megemlíteni egyéni felfogásom hozzáfüzésének merészséggel, de talán nem minden esetben valószínűtlenségével. Ám lássuk egyenkint!

Legelőbb is az egyháza kifejezéssel utótag gyanánt el- látott helyneveket vegyük elő.

Ilyenek:

Agasegyháza Majsa mellett a Kiskunságban.

Bánegyháza Pestmegyében. Talán valamelyik bán volt a patronusa. egyházi kegvura.

Derékegyháza Csongrádmegyében.

Délegyháza Pestmegyében. Talán délnek volt építve.

Dombegyháza Csanádmegyében. Valószínűleg dombon, magaslaton épült, mint a pestmegyei Halomegyháza.

Fehéregyháza több helyen.

Délegyháza, a Kiskunságban. Sokáig törtem lejemet ez •érdekes szó eredetének ki kutatásában. Azonban sehogysein tudtam zöld ágra vergődni. Homályos sejtés csak az a föl- tevésem, hogy e nagy magyar város már a legrégibb időkben