Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Mihályfi Ákos: A papnevelés a trienti zsinat előtt
mm m 410 hódolattal veszi körül. A gyermek látja és hallja, hogy vallá- ■sában az egyházi méltóság a legnagyobb: látja, hogy az egyházi férfiak s egyedül csak ezek végzik azokat a myste- riumokat, melyekről tudja, hojy isteniek, s hogy az ember- nek földi békét és örök boldogságot adnak: látja az egyházi férfiak önfeláldozó szeretetét, buzgóságát, jámbor életét. Nem csoda tehát, ha a gyermek szívében fellép a vágy, az óhaj pappá lenni, az egyházi rendbe lépni. A püspök a legjobb erkölcsüeket kiválasztja, ezeket fokozatosan bevezeti az Űr szentélyébe. Miből állott képzésük? A püspöknél laknak, ö mesterük, tanítójuk, példaképük: jelenvannak a mysteriumok végzé- sénél és segédkeznek a püspöknek; mindennap részesülnek a mysteriumban, azaz áldoznak, kísérik a püspököt a szegé- nyékhez, a betegekhez, a börtönbe. Sőt nem egyszer reájuk bízza a püspök, hogy a szegény keresztényeket fölkeresve, őket szóval és alamizsnával megvigasztalják, hogy a kate- chumenokat tanítsák, hogy a börtönben sínylődő kereszté- nyékhez az Oltáriszentséget elvigyék s így őket a vértanúság kínjaira előkészítsék. Titokban jelenvannak a vértanúk kivég- zésénél, hogy egy-egy csepp drága vért. mint becses ereklyét magukkal hozhassanak, hogy a vértanúk megkínzott testét eltemessék. 5. Következik az egyház nyugodtabb, békésebb kor- szaka. Ritkábbakká lettek a csodák, megszűnt a katakom- bák titokzatos, lelkesítő hatása, a vértanúk halálának velőkig ható tanítása. A kereszténység kijött a világba s kéz- dett gyorsan terjedni. A kereszténység terjedésével szaporo- dott a papok és a püspökök száma is. Bizonyos, hogy e kor elején sok olyat szenteltek pappá és püspökké, kik nagyon kevés tudománynyal bírtak: sőt voltak olyanok is, kik még írni sem tudtak. Ezt a helyzetet a szükség teremtette. Külön- ben is az egyház hite az. hogy a papi hatalom gyakorlása- nak érvénye nem függ sem a tudománytól, sem a pap erkölcsi életétől. Mindkettő, a tudomány és az erkölcs, hatalmas segít- ség a papi hatalom sikeres gyakorlására, de a papi hatalom- nak érvényt Jézus Krisztus ígérete ad. A szentség ex opere
