Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Engelsz (Angyal) János: Az új-szövetség görög nyelve

nyelv az óhajtó módot teljesen nélkülözi.1 ,Ián. 4, 8. tv7. xpo׳pá; áyopá7׳wctv — hogy élelmet vegyenek.

Máté 12, 10. tv7 7.7. x z y0 p z 7׳ oj ׳ד t v 7.6x06 — hogy vádolhas- sák öt. stb.

A régi görög nyelvtől elütő mondattani sajátság, hogy a uéXkztv, itsA2tv igék után az infinitivus aoristi fordul elő rendesen. Apoc. 8, 2. 7. susXXov á~ot>7.v£tv a halófélben levő- két. Apoc. 4, 16. uiXXtó ni iy.ínxi s/. xoö ׳ttóuztoc y.ou — elkez- delek téged kivetni az én számból.

Luk. 18, 18. 067. ZilsXsV xűSs TO'j; Óipáz.XuO'j; STC7p7.t SÍ? TO'■׳ oüpavóv — szemeit sem akarta felemelni az égre.1

A hanyag szóragozás is sajátságos: avast;. Apoc. 21. 21. egvenkint.

sic z.axá sic. Márk. 14, 19. egyenkint.

,Ián. 8, 9, sic 7.7A’ sí;- — egyik a másik után.

Szent János a Jelenések könyvében 1. 4. különös ejte- gethetetlen kifejezést használ: á־ö ő tőv 7.7.1 ó zv 7.7.1 ó spyóusvoc — attól, a ki van, és volt és jövendő: ez nem más, mint a תרהו (Jehova) Isten nevének görög kifejezése. Szent János úgy látszik ezzel az örök változatlanságot akarta Istenben kifejezésre juttatni.

Az új-szövetség görög nyelvének ezek volnának szótári, nyelvtani és ■mondattani sajátságai: ezek is megerősítik az állítást, hogy a szent irók a görög nép köznapi nyelvét hasz- nálták, midőn a szent könyveket megírták.

(Folytatása következik.)

Dft. Engelsz (Angyal) János.

— 361 —

1 Winer i. h. 331. 1. «Die heiligen Autoren des N. T. scheinen den Optativ, der in der spätem Sprache immer seltener wird, und in der Umgangssprache vielleicht nie den Regeln der attischen Schrift- spräche sich accomodirte, unbewusst vermieden zu haben, auch an solchen Stellen, wo ein ausgebildeteres Sprachgefühl gewiss den Optativ vorgezogen haben wurde.» P. o. Ján. 1—8. — 7, 32. — Máté 12, 10. Luk. 19. 1. — 6, 7. II. Kor. 8, 6. Zsid. 2, 14•. — 11. 35. stb.)

1 Winer i. h. 381. és 388. 11. Wilke i. !1. 229. 1.