Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Engelsz (Angyal) János: Az új-szövetség görög nyelve

— 347 —

némi sajátságokkal bír, melyek a philologia terén kitűnő jeles tudósok kutatásai szerint: szótári és nyelvtani sajátságok.

Az új-szövetség görög nyelvének szótári sajátságai (pro- prietatis lexicales) a következők:

A Nagy Sándor után alakult görög nyelv, valamennyi görög nyelvjárásból (dialectus) vett fel szókat; t. i. az attikai, dóriai, jóniai, macedoni és svracusai nyelvjárásokból.1

Ezen szókból az új-szövetség görög nyelve elfogadta a kővetkezőket:

Attikai szók: xító; (aisTÓ;) stb. (Apóst. Cs. 4, 7—8, 13. stb.); i/,7(ík׳.v őrölni, (Máté 24,41 stb.); iKzók, w, ó, r, (íXao;! megkegyelmező, (Zsid. 8, 12 stb.); -póava, 7); (־púuv/1) a hajó hátulja. (Márk 4, 38. Ap. Cs. 27, 29, 42.); tzóto;, ov, ó (to tzóto;, ov;) sötétség, (Zsid. 12, 18.); ókxo;, ov (őXsov) üveg, (Apóst. Csel. 21, 18,21.); tpiilr, (918X7!) csésze, Apóst. Csel. 5, 8 stb.).1 2

Dóriai szók: 7־! X10.Ó;, 0G, ó aiuóc éhség, (Luk. 15, 14. 17.); jdißxvo; kemencze, (Máté 6, 30. stb.); -AX<77) <׳’J'Cojj megfogni, (Apóst. Csel. 3, 7. stb.); 770íx (~0í7! vagy 7cóx helyett) fü. (Jakab 4, 15.).

Jóniai szók: ßxth/.o;, 00 (att. ßxouo;) előmenetel, lépcső, (I. Tim. 3, 13.); yoyyú£<׳> (att. Tovllopó^w és Tovllpó'^w) zúgó- lódni. (Ján. 6, 41; 7, 32. Máté 20, 21. Lukács 5, 30. stb); pyi<Tcrw (pviyvup.1) szétszakasztani, (Márk 2.22; 9, 18.);3 <rcop-£<!>, elszéleszteni. (Ján. 10, 21. Máté 12, 30.)4

1 V. ö. Télfy. A classikai Philologia Encyclopaediája. Pest. 1864• 57. 1. — R'cstj Emil. A régi görög irodalom története. Pest. 1861. I. k. 10. és 318. 1. (E mä Müller K. 0, és Donaldion J. V. jeles müvének magyar fordítása).

2 Ugyanezen szókat sorolja föl Winer i. h. 26. 1. Güntner i. h. 67. 1. betűrendben közli azokat. V. ö. Dr. Schirlitz S. Ch. Griechisch- deutsches Wörterbuch zum N. T. II. kiadás. Giessen. 1858. Megjegyzem, hogy a Szentírásból idézett minden görög szót az Egerben 1865-ben megjelent és az apostoli Szék jóváhagyásával kitüntetett Tárkányi-féle magyar Szentírásból fordítok magyarra.

3 Ez utóbbi idézetet illetőleg figyelmeztetnem kell, hogy a görög

szöveg és a Vulgata a versiculusok számozásában eltérnek egymástól; mert míg a görög szöveg 18. versében fordul elő a (wjasio ige, a Vulgata es az önnek alapján készült Tárkányi-féle magyar fordítás már a 17. versben fordítja ez igét. Ezen észrevételt szükségesnek tartottam, hogy