Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Rézbányay József: A kereszténység hatása a jog fejlődésére

— 328 —

ság megkötése, az egyház fóruma elé tartozik, mindazzal, a mi a házasság érvényére vonatkozik vagy azzal összefügg. És ugyan miért? Azért, mert a szentségek kiszolgáltatója az egyház és azok érvényessége vagy lehetetlensége felöl az egyház határoz.

Miből ismét az következik, hogy a házasság és a család összes belügyei, vagyis, a melyek lényegéből folynak, az egy- ház fóruma, nem az állami elé tartoznak, a mely annak külső, vagyoni, jogi és alaki viszonyai felöl ítélhet. (L. Stöekl i. m. XXVI.)

Ebből kitűnik, hogy az egyház a leglényegesebb módo- sításokat a római jog körül épen a házasság körül és a csa- Iád körében eredményezte.

16. $5• A kereszténység és a nemzetiségi elv.

A kereszténység visszaadta az egyént a családnak, ennek megadta szentségét, viszaadta az embert hivatásának és fel- emelte hivatása magaslatára, visszaadta az egyének szabadságát és emberi méltóságát, a nőnek kijelölte magasztos hivatását és megállapította a férj és a nö viszonyát egymáshoz, valamint a gyermeknek szülőihez való viszonyát, szóval az embert min- den képzelhető egyéni helyzetében és viszonyában emelte, nemesítette, tökéletesítette.

De nem feledkezett meg a nagy családról, az összes emberiségről sem.

Tudjuk, minő visszás helyzetbe hozta a római elszige- teltség, zárkózottság, separationalismus és rideg nationalismus a római népet az akkor ismert világ minden népével. A ki nem volt római, az nem bírhatott a jogképességeknek azzal a fokával, melylyel ők bírtak.1 A római polgár rideg gőggel tekintett az idegenre — mint nevezte: barbárra és nemzeti hidegségét vele szemben örökké megtartotta.1 2 Mily messze1 Ulp. fragm. tit. III. erről szól. L. még Gai. III. § 56.

2 Adversus hostem aeterna auctoritas. Cic. de off. I. 12, 37.