Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Kiss János: Ázsia világossága és a világ világossága
:r:■ B■!- 311 melt; sem többet, sem kevesebbet. Egyetlen jó vagy rossz tett, legyen bár még oly jelentékleten vagy még oly titkos, nem kerüli el a Karma mindig egyensúlyban levő mérlegét.1מ És más helyen: «Min alapszik az újra-születések tana ? An- nak megismerésén, hogy a tökéletes igazságosság, kiegyen- lítés és visszafizetés általános természeti törvény. A budd- histák egyetlen életet elégtelennek tartanak ahhoz, hogy alatta az ember elegendökép meg legyen jutalmazva vagy büntetve •cselekedeteiért. Az újra-születések nagy körforgása gyorsabban vagy lasabban fog véget érni, a szerint, a mint az egyén különböző életei többé vagy kevésbbé tiszták.1 2 Ez a Karma-törvény a legnagyobb hatalom, a mit a buddhismus ismer; ez mindenható s uralma általános és föl- tétlen. Ez az egyetlen, a mi Buddhánál is felsőbb, mert ennek Buddha is alá van vetve, ö is csak ennek erejénél fogva tér a Nirvánába. Buddha érdeme, hogy ezt a törvényt fölfedezte. De ha már most azt kérdezzük, hogy hát honnan van ez a törvény s mi az alapja, eziránt a buddhismus nem ad fölvilágosítást. A jó jutalmat kap, előbb vagy utóbb, ez bizo- nyos; de miért ? ezt nem tudjuk, ne is kutassuk, ezt tudnunk nem is szükséges. Igaz. hogy az idézett káté jelöl némi alapot, az általá- nos érvényű oksági törvényben. De ez a fölfogás újabb ke- letü s nyugati eszme a keleti rendszerben.. Továbbá be kel- lene bizonyítani, hogy az érdemek és a visszafizetések közt szigorú oksági visszony áll főn, milyent ez életben épen nem tapasztalunk. Kétségtelen, hogy a visszafizetés absolut érvényének tu- data és követelése az emberi természet általános szava, de e szózatot csak személyes Isten ismerete magyarázza meg és szentesíti. A buddhismus második fö erkölcsi törvénye a szeretet. E szépen hangzó erkölcsi törvény kellő felbecsülésére min- denekelött jól kell azt értenünk. A szeretet, melyet a budd- hismus parancsol, a következő elemeket foglalja magában: 1 59. és 60. old. 2 83. old.
