Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Kiss János: Ázsia világossága és a világ világossága
310 soká épségben, ép úgy nem maradhat fenn soká a tökéletes szerzetesi élet, ha asszonyok is lehetnek szerzetesekké.1» Ennélfogva úgy a nőt, mint az upasakát, csak az a re- meny vigasztalhatja, hogy érdemei folytán valamely jövő életben biksuvá s így arhattá válhatik. Kérdés már most, mi az az érdem a buddhismusban s hogyan függ össze az érdem a jövő életben bekövetkezendő állapottal ? Ez egyik leghomályosabb pontja a buddhismusnak. Egy végzetszerü, vak, meghatározatlan törvény szerint a jó tettért és az erényért jutalom vár az emberre, a bűnért pedig bűn- tetés vagy ebben, vagy a jövő életben. A jó cselekedet meg- szabadulást kíván a gyötrelmektől, tehát a léttől, a rossz tett ellenben gyötrelmet, tehát létet követel. Azért a ki éle- tét önsanyargatásban tölti, az megérdelmi, hogy többé újra ne szülessék s a Nirvánába visszatérhessen; a ki ellenben a négy «fenséges» igazság tökéletes átértésére és gyakorlá- sára még el nem jutott, annak újra kell születnie, hogy újra gyötrődjék. Ezt a törvényt a buddhismus «Karma»-nak nevezi. A «Buddhistischer Katechismus» a Karmát így ismerteti: «Vájjon újra-születéseink valamikép függnek — be nem tel- jesült vágyaink természetétől? Igen: nemkülönben egyéni ér- demeinktöl vagy büntetésreméltó cselekvéseinktől. — Érdé- meink vagy rossz cselekedeteink meghatározzák-e azt a mó- dot. állapotot vagy alakot, melyben újra fogunk születni ? Igen. meghatározzák. Az az általános szabály, hogy. ha sok érdemet szereztünk, legközelebb kellemes, szerencsés viszo- nyok közt jövünk világra; ha ellenben rossz cselekedeteket műveltünk, legközelebbi földi életünk telve lesz nyomorral és szenvedéssel.»1 2 «Hogy neveznéd Buddha egész tanát, ha egy szóval akar- nád jelölni ? Igazságosság. — És miért ? Azért, mert azt ta- nítja, hogy az általános oksági törvénynél fogva kiki épen azt a jutalmat és azt a büntetést kapja, a melyet megérde1 Kallavagga, 10, 1. 2 42. és 43. old,
