Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Steinberger Ferencz: Az egyház és a modern tudomány
181 télyt. Az embernek esze — Kant szerint — kinyilatkoztatja előttünk az erkölcsi törvényt, és pedig kinyilatkoztatja az ö kategorikus parancsa által: «Ezt tedd, azt pedig ne tedd.» Ha koczkáztatjuk a kérdést: miféle indító okból kell nekem e kategorikus parancs előtt meghajolnom : vájjon nem téved-e az a gyámoltalan emberi ész, — Kant azt mondja : Ez a kategorikus parancs nem tűr meg semmiféle közelebbi meg- okolást; nem kérdezhetem : miért engedelmeskedjem, hanem kötelességem engedelmeskedni. Hát hiszen szép dolog az a kötelesség; csakhogy a köte- lesség fogalma föltételez egy kívülünk és fölöttünk álló lényt, a ki bennünket kötelez, leköt föloldozhatatlanul, mert én magamat nem köthetem le komolyan, föloldozhatatlanul; hiszen 11a magam kötöm le magamat, enmagam fel is oldozhatom magamat; s így a kötelesség fogalmából elpárolog a komoly, igazi kötelezettség lényege. Hogy az a komoly kötelezettség hiányában szenvedő kötelesség képes lesz-e az embert az önérdek harczában, a szenvedélyek vad rohamában az erkölcs útján megtartani, az Kantot nem aggasztja, hanem megmarad ridegen előbbi válasza mellett. Sem a jutalomra vagy a bűn- tetésre való tekintetből, sem félelemből vagy hajlamból, hanem pusztán kötelességérzetböl kell engedelmeskednünk az ész kategorikus parancsának, mert ha az embert — úgymond tovább — legvégső vonalon nem a saját esze, hanem idegen tekintély indítja cselekvésre, akkor ö ném elve, nem létesítő oka a saját cselekvéseinek, akkor ö nem mint személy cselek- szik, és így tette nem bír erkölcsi értékkel. De van az éremnek (e megokolásnak) másik oldala is. Ha Kant szerint: nem méltó az emberhez, hogy idegen tekin- télynek hódolva engedelmeskedjék, sőt egyenesen erkölcstelen dolog, ha az ember nem a saját esze parancsát követve cselekszik ; akkor, ha lealázó az emberre a fölötte álló isteni tekintély előtt meghódolni, talán még lealázóbb a vele egy vonalon álló emberi tekintély előtt alázatos szolgaként meg- hajolni, mert mindenkinek a saját esze parancsát kell követni, ha erkölcsösen akar cselekedni. Ha mindenkinek a saját esze határozza meg az erkölcsi törvényt, akkor nem létezik egy
