Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)

Ócsai József: Eucharisztika és közösség a Hittani kongregáció 1992. május 18-i levele alapján

amikor más, a római pápa által bevezetett vagy szabadon elfogadott módon hajt végre a szó szoros értelmében testületi cselekményt.

34 l.kán.

A tanítói tevékenységben való egységet segíti (védi) a legfőbb egyetemes tanítóhivatal. Az a legfőbb egyházi hatóság gyakorolja, mely lehet maga a pápa (749.kán.l.§.), a püspökök testületé az egyetemes zsinatokon egybegyűlve a pápával egységben (749.kán.2.§.). A tanítóhivatal tevékénységéről szól még a 756. kánon:

1. §. Az egyetemes Egyháznak szóló evangélium hirdetés feladatát különösen a római pápa és a püspökök testületé kapta.

2. §. A rájuk bízott részegyház tekintetében ezt a feladatot az egyes püspökök gyakorolják, akik részegyházukban az egész igeszolgálat irányítói; néha pedig több püspök, egyszerre több egyház vonatkozásában együttesen tölti be ezt a feladatot a jog előírása szerint.

756.kán.

A hit közössége pedig alapja az eucharisztikus közösségnek, másként kifejezve a hitbeli communio feltétele a teljes eucharisztikus communiónak. Ezért nem lehetséges az, hogy más keresztény egyházakkal közös eucharisztikus ünneplést végezzen a Katolikus Egyház.1 Ezt rögzíti az Ökumenikus Direktórium:

A szentségek kiszolgáltatása egy hívő közösségnek olyan cselekménye, amely a hit, az istentisztelet és az élet egységét fejezi ki. Ezért ha valahol hiányzik a szentségben való egységes hit, tilos a különvált testvérek és a katolikusok közös részvétele a szentségekben, különösen a gyónásban, az Eucharisztiában és a betegek kenetében/

Az Egyházi Törvénykönyvben ez a kérdés már gyakorlati síkon rendezve jelentkezik:

Életveszély esetén, vagy ha a megyéspüspök vagy a püspöki konferencia megítélése szerint más súlyos szükség sürget, a katolikus kiszolgáltatók ugyanezeket a szentségeket (bűnbánat szentsége, Eucharisztia, betegek kenete) megengedetten szolgáltatják ki a Katolikus Egyházzal teljes közösségben nem lévő többi keresztényeknek is, akik nem tudnak saját közösségük szolgálattevőjéhez járulni, és ezt önként kérik, feltéve, hogy 1 2

1 A keleti egyházak e tekintetben kivételt képeznek, mert ott érvényes szentségek vannak.

2 Directorium oecumenicum, 55; magyarul: Pápai megnyilatkozások VI. 32.o.; Megjegyzés: A magyar fordítás az „unitas in fide, cultu et vita” kifejezést „a hit, az Eucharisztia és az élet közösségé”-vel fordítja, az „unitas fidei”-t pedig .közös hit”-tel. Véleményünk szerint az unitas egységgel fordítandó, ezért az idézésben itt eltértünk az eredeti magyar fordítástól. Azért is kell helyesbíteni, mert a II. Vatikánum kimondja: „Azok ugyanis, akik hisznek Krisztusban, és szabályszerűen részesültek a keresztség szentségében, már bizonyos — jóllehet nem tökéletes — közösségi kapcsolatba kerültek a a katolikus Egyázzal.” (Unitatis redintegratio 3.) Ebben az esetben az eredeti fordítás ennek a zsinati tanításnak mondana ellent.

75