Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)
Ócsai József: Eucharisztika és közösség a Hittani kongregáció 1992. május 18-i levele alapján
ezekkel a szentségekkel kapcsokban katolikus hitről tesznek tanúságot, és kellőképpen felkészülnek. 844.kán 4,.§. A megszentelői feladatban való egység is az Eucharisztiában mutatkozik meg leginkább. Mutatja ezt — hogy az eucharisztikus communio a teljes közösség kifejezője — az az ősegyház kori bűnbánati gyakorlat, melyben a bűnöst vagy eretneket kizárták az eucharisztikus gyülekezetből. Ugyanis az Eu- charisztia az egység szentsége, tehát az egység jele. Vagyis eleve feltételezi azt, hogy valaki az Egyházzal teljes közösségben van. A megszentelői feladatot a püspök a püspökszentlésben kapja, melyre nem kerülhet sor pápai megbízatás nélkül. Ebben is a püspöki kollégium egysége fejeződik ki, melynek liturgikus megnyilvánulása abban áll, hogy a püspökszentelést legalább három másik püspöknek kell végezni. Egy püspöknek sem szabad püspököt szentelnie, hacsak előzetesen nem bizonyos, hogy megvan rá a pápai megbízatás. 1013. kán. Hacsak az Apostoli Szentszék felmentést nem adott alóla, a felszentelést vezető püspöknek püspökszenteléskor legalább két másik szentelő püspököt kell maga mellé vennie; nagyon helyénvaló azonban, hogy az összes jelenlévő püspökök is velük együtt szenteljék a kiválasztottat. 1014. kán. A megszentelői feladatot az Egyház a liturgia által teljesíti, mely Krisztus és az Egyház cselekménye, s ez főleg az Eucharisztiában nyilvánul meg. 1. §. A megszentelői feladatot az Egyház különösképpen a szent liturgia által teljesíti, melyet Jézus Krisztus papi feladata gyakorlásaként fogunk fel, és amelyben az emberek megszentelését érzékelhető jelek jelölik és valósítják meg a nekik megfelelő sajátos módon. A szent liturgiában Jézus Krisztus titokzatos teste, tudniillik a Fő és a tagok, Isten teljes értékű nyilvános tiszteletét gyakorolja. 2. §. Akkor ilyen az istentisztelet, ha az Egyház nevében, a törvényesen kijelölt személyek, az egyházi hatóság által jóváhagyott cselekményekkel végzik. 834.kán. Az eucharisztikus ünneplés magának Krisztusnak és az Egyháznak a cselekménye, melyben az Úr Krisztus a pap szolgálata által, a kenyér és a bor színe alatt lényegileg jelenlévő önmagát felajánlja az Atyaistennek, és magát lelki eledelül adja a felajánlásban résztvevő hívőknek. 899.kán.l .§. A megszentelői feladatot elsősorban a püspökök gyakorolják, akik így egyben a liturgikus élet irányítói és őrei — a legfőbb egyházi hatóság egyetemes intézkedéseinek szem előtt tartásával. 76
