Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)
Ócsai József: Eucharisztika és közösség a Hittani kongregáció 1992. május 18-i levele alapján
szentmise nemcsak az egyes püspökkel, hanem a pápával, a püspökök testületével, az egész klérussal és az egész hívő néppel együtt megy végbe. Ezért imádkozhatjuk a szentmisében: Erősítsd meg hitben és szeretetben földi zarándokútját járó Egyházadat: szolgádat N. pápánkat és N. püspökünket, a püspökök testületét, a papságot és egész megváltott népedet.1 A Krisztus eucharisztikus testében való részesedés (lKor 10,16) egyszerre valósítja meg a „közösséget a Fiúval” (lKor 1,9) és a test tagjainak egységét (lKor 10,17)1 2 Nyilvánvaló tehát, hogy a szentmiseáldozat megjelenítéséhez szükséges a Krisztustól adott megbízatás az apostoloknak és utódaiknak, a püspökök kollégiumának; az egyes püspökök jelenléte a részegyházak élén; az áldozópapok részesítése a papságban és a hívek részvétele az áldozatban. Ennek a láncolatnak bármelyik elemét gyengíteni az Eucharisztia rovására megy, mely az Egyház legfontosabb éltető eleme. A dokumentum III. része a nem katolikus egyházakra való reflexióval zárul. Azokról az egyházakról van szó, melyek nem ismerik el a péteri hivatalt. Ezeknél az Egyház misztikus testébe kapcsolódás az Eucharisztia által csak akkor lehetséges, ha a végzett eucharisztikus áldozat objektív követelményeknek megfelelve érvényes. Utal a dokumentum a Lumen gentium 8. pontjára, ahol a Zsinat amellett tett tanúságot, hogy a Katolikus Egyház „szervezetén kívül megtalálható a megszentelődés sok eszköze és sok igazság”, melyek „mint a Krisztus Egyházának tulajdonát képező adományok, a katolikus egység ösztönzői.” 6. Az eucharisztikus Ekkleziológia irányelvei az Egyházi T örvénykönyvben. A helyesen értelmezett eucharisztikus ekkleziológia az Egyház szerkezetében és működésében az egység elvét alapozza meg. Ennek kitüntetett formái a püspökök testületének — mint egésznek — szerkezete és működése. Ezért most néhány kánonban bemutatjuk, hogy a fentebb elmondott elvek mennyire és milyen formában érvényesülnek az új Egyházi Törvénykönyvben. Ez a bemutatás a teljesség igénye nélkül csak néhány lényeges szempontra hívja fel a figyelmet. A püspöki kollégiumról és annak fejével a római pápával való kapcsolatról több kánonban olvashatunk. A kettő szoros kapcsolatát jelzi, hogy soha 1 III. Eucharisztikus imádság 2 Biblikus teológiai szótár, Bp. 1986, 812 73
