Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)

Joseph Ratzinger: Elmélkedések Nagypéntektől Mennybemenetelig

azt akarja, hogy bennük találjunk Rá. Ezt újra felvállalni — ez az a legdöntőbb követelmény, amellyel Nagypéntek szembesít évről-évre.

Húsvét éjszakájának misztériuma

Ezen a szent éjszakán az Egyház saját nyelvén próbálja elmondani nekünk mindazt, amit a Húsvét éjjel misztériuma jelent — ez a nyelv a szimbólumok nyelve. Három nagy szimbólum uralja a Feltámadás éjszakájának liturgiáját: a fény, a víz és az „új ének” az Alleluja.

Először is a fény, amely az emberiség ősi szimbóluma. Mind a fényre szomjas északon, mind a fénytől ittas délen a titkoktól teljes isteni hatalom jelképévé vált,az isteni hatalomé, mely számukra életük hordozó alapját jelentette. Igen, és talán még a puszta képnél is sokkal többet jelentett nekik. Még Ágoston is olyannyira a fény fenséges szépségének hatása alatt állt, hogy így mert beszélni: „Krisztust nem abban az értelemben nevezzük fénynek, ahogyan szegletkőként beszélünk róla. Az utóbbinál inkább képi —, az előzőnél azonban tényleges értelemben.” (De gen ad litt IV. 28,45) A földi fény az isteni valóság legközvetlenebb visszfénye, ami leginkább képes sejtetni azt, aki megközelíthetetlen fényben lakozik (lTim 6,16). Az Egyház e két jelentős szent éjszakáján, Karácsonykor és Húsvétkor, a fény szimbolikája egybeforr az éjszakáéval. Az ünnep tartalmát mindkét alkalommal az éjszaka és fény ellentétében szimbolikusan jeleníti meg az Egyház: Isten és a világ találkozását, Isten győzelmes betörését a világba, amely nem akar helyet adni neki, végül azonban mégsem képes megakadályozni érkeztét. A fény és a sötétség, Isten és a világ találkozásának e krisztusi drámája Karácsonykor kezdődik. Isten a világ ajtaján kopogtat, amely nem fogadja be, pedig O a tulajdonába jött. (Jn 1,5.11) Jövetelét azonban mégsem képes megakadályozni. Isten maga „világ” lesz, amikor emberré lesz. Látszólag mintha a fény vereséget szenvedne amennyiben sötétséggé lesz, és mégis pontosan ez első rejtett győzelme: a világ nem volt képes megakadályozni Isten eljövetelét bármenynyire is gondosan zárta be éjszakai szállásainak kapuját. Középpontját, csúcspontját Húsvétkor éri el a dráma. A sötétség végső fegyveréhez nyúl: a halálhoz. Rendes bírósági eljárás keretében a világtörténelem fő bűnösévé nyilvánítja az igazságot és a szeretetet és elítéli a fény hordozóját. A Feltámadás azonban meghozza a nagy fordulatot. A fény győzött és legyőzhetetlenül él most már, és ami a legfontosabb: a világ egy darabját magára vette és önmagában átváltoztatta. A dráma ezzel persze még nem ért végett, lezárása még előttünk áll: az Úr parúziájában megy majd végbe. Most éjszaka van még akkor is, ha ez éjszakában fel is gyulladt egy kis láng. Mikor ismét eljön az Úr akkortól örökké tartó nappalban élünk majd. A húsvéti gyertya liturgiája mögött mellyel a húvét éjjeli ünneplés kezdődik a történelem e nagy drámája húzódik, melyben ott van a mi életünk is. A vaksötét templom, melyben sem40