Munkálatok 1988 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1988)

57

és fiai szellemének legfőbb elve. A "mindent", "mindennél nagyobbat" nem féktelen rajongás. Hz csak akkor alkotó erő, ha a valóságok érzéke vezérli, fontos tehát az okosság és lángbuzgalom harmóniája. A misztikus szeretet tüze pl. Ignácot tevékenységre ösztönözte. Életében csak keveseknek beszél misztikus élményeiről. Altaic ban nem a távoli misztikus csúcsok titkait magyarázgat- ja, hanem itt és most hogyan álljunk és induljunk el ezen az utón. földi életünk mindennapi valóságára beállított lelkiséggel nem fokozzák le az eszményeket, haneti fordítva, istenivé teszik emberi életüket. Az életszentség nem fényes mennyei köntös, hanem kis munkák nagy lélekkel való végzése.

Jézus nem küldte ki munkatársait a világból, hanem bele küldte őket a világba. Amikor Ignác azt mondja fia: nak: "Menjetek, gyújtsátok lángra az egész világot", nen sopánkodik erőinek korlátoltsága miatt, de nincs ábrándozó csodavárás sem. A ma, az itt és most emberei akarnak lenni, bár szüntelenül az örökkévalóságnak élnek és dől goznak.

"Krisztus hatalmas volt tettben és szóban. Isten és az egész nép előtt." Ezt a tevékeny, hóditó szellemet sugározta apostolaiba, és azt Ígérte nekik, hogy még az Ü sikereinél is nagyobbak lesznek sikereik. Hz pedig annyit jelentett Ignácéknak, hogy a kegyelmi erők nem pusztán arra vannak, hogy szenvedni tudjunk Krisztusért, hanem hogy tevékenyek legyünk Érte, s az U országáért.

Az egyház nemcsak szenvedő és vértanú egyház az ő hivatásuk fényében, hanem tevékeny, hóditó egyház. űz a hódítás elsősorban önmaguk meghódítását jelenti, de párhuzamosan az apostoli küzdelmet, hogy "mindenkit megnyerjenek Krisztusnak".

A rosszindulatú meg nem értők szeretik sejtelmeskedvs túlozni a jezsuiták harcias szellemét, militarista szellemnek titulálva.

Ha olyan kategóriát keresünk, amely mindenekelőtt Ig- nácra és társaira illik, akkor a jezsuitákat keresztény atlétáknak kell tekintenünk. Ez a fogalom közelíti meg legjobban legbensőbb lényüket. Manapság ritkán értik helyesen ezt, a szinte feledés homályába borult felfogást, A keresztény bajnokot általában összekeverik a kérész-