Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)

Székely János: Új tanítás hatalommal

- 83

tali fogantatásról is beszél, Lukács pedig /aki kimagaslóan a legtöbbször használja a Szentlélek szót/ már inkább arra teszi a hangsúlyt, hogy Jézus ura a Szent- leieknek és kihagyja, hogy gyermekkorában növekedett Lélekben /Lk 1,80 Jánosról - 2,40 Jézusról/. Vagyis a Jézus és a Szentlélek közti ontológiai kapcsolat egyre világosabbá válik. Ennek a Lélekkel eltelt embernek a fellépése támadásra izgatta fel a démont. Megérezte benne az erőt /a gonoszlélek mindig csak a nagy szenteket támadja, akik i_azi megtérésre inditanak másokat/, és kétségbeesett védekezésbe kezd. Nagy harc bonatkozik ki: Isten országa betör a Bátán felségterületére. A "mi közünk egymáshoz?" - kérdés értelme is ez: két külön hatalom vagyunk, ne zavarjuk egymást, jobb a "békesség" /"Ne gyötörj" Mk 5,7/. Jézus fépyes győzelmet arat a Sátán országa, a szenvedés, a téboly, a halál, a gyűlölet országa felett. A támadói előtt ezzel igazolja hatalmát /amikor azzal vádolják,hogy belzebul segítségével űzi ki s démonokat/: Senki sem törhet be az erős ember /=3átán/ házába és nem rabolhatja el a holmiját /betegek, megszállottak/, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert. Csak akkor rabolhatja ki a házát" /liik 3,27/. Jézus erősebb, mint az erős ember. 0 az Isten Fia.

KIÁLT

Hangutánzó szó /vö. kurjant, cry/. Pozitiv és negativ érMemben is szerepel a bibliában, j^nos elkülöníti a kettőt azáltal, hogy a ^ r u* -t használja negativ értelemben /pl. 18,40: "Barrabást ! "/, a -t

pedig fenntartja Jézus számára /háromszor ünnepélyes kinyilatkoztatást vezet be 7,28.37; 12,44 és Lázár feltámasztásánál szerepel 11,43/. A kiáltás annak hatalmát jelzi, aki kiált. Valamilyen lélek /Szentlélek, angyal, démon/ ereje tölti be, s az nyilvánul meg igy. /Vö. Róm 8,15: "A Szentlélek által kiáltjuk: Abba!",ez a keresztényekben működő Szentlélek erejét, a Tőle kapott feIszabadultságot, bátor bizalmat jelzi./ A rabbiknál szinte s zakkif e jez ése le sz a Szentirásból való idézésnek /M Ex 15,2; 14,31/, s utal arra, hogy milyen mély hatást gyakorol a Bibliában feltárulkozó Isten a