Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)
A húsvét éjszaka
144 szabaditójaként ismert mes, azonosította ugyanazzal az Istennel, "aki az eget és a földet teremtette',' s aki a történelmet alakitja és beteljesedéséhez viszi. A teremtés müvének papi elbeszélése számos exegéta véleménye alapján késői alkotás és hosszú kutatás eredménye. Mély szellemi érettséggel reflektál Isten népe történetére. A Genezis könyvének első fejezete ilymódon süritve tartalmazza azokat a fő pontokat, amelyek Izrael vallásos gondolkodását táplálták. Szembetűnő a Gen 1 liturgikus jellege, amely papi eredetre utal /2/: a világ a templom mintájára jön létre, a nagy világítók a templom berendezésére utalnak, gyakoriak a liturgikus olvasmányt befejező formulák, pl. 2,4a: ez a története az ég és a föld teremtésének, az "idők" a templomi liturgiához kapcsolódnak 1,14 stb... A teremtéssel összhangban megjelenik a Kivonulásra és az Ígéret földjére való utalás, araikor a szerző az Éden kertet az Ígéret földjének fenntartott kifejezésekkel Írja le. Maga a teremteni szó összefoglalja a szent történelmet, amely kifejezés az isteni cselekvésre utal. Előfordulási helyei:- a világmindenség teremtése /Gén 1,1/- Izrael teremtése /Deut 4,22; íz 43,1.15/- eszkatológikus teremtés /íz 4,5; 23,7; Jer 31,22/. A Nehemiás próféta könyvének 9. fejezetében található zsoltár megragadó módon a teremtő cselekvés szintézisét mutatja be, amely kezdetet adott a világnak /6/ és azonnal belép Izrael történetében /7-3: Ábrahám kiválasztása; 9-21: Kivonulás; 22-26: honfoglalás/: ime máris együtt a "négy éjszaka" költemény főbb pontjai. 3. A teremtés szótériolágiai szempontjai Isten üdvözítő terve a teremtéssel kezdődik /Ps 13ő,4- 9/. A teremtés elbeszélése - amelynek tetőpontja az ember teremtése és az Éden kertbe való bevezetése - jelzi, hogy Isten tette egyben üdvözitő akaratának első megnyilvánulá- sa. Ha a teremtésben minden tökéletes, ez azt jelenti,hogy Isten üdvterve a teljes megvalósulás felé halad. /2/ Th.Maertens, Les sept Jour3, Bruges, 1951,5.
